Így veheti fel most a kesztyűt a növénysorvasztó lisztharmat ellen

Az elmúlt hetek forrósága után a következő 10 nap sem hoz jelentős enyhülést, így jelenleg az öntözés és az UV elleni védelem a legfontosabb teendő a kertekben és a parkokban. Emellett érdemes a lisztharmat támadására is odafigyelni.

2024. augusztus 6., 11:57

Szerző:

Szomorúan néznek ki az utóbbi hetekben a kertek: kókadtan lógnak a szomjazó fák, kanalasodnak a zöldségek levelei, sárgán hullik a meggyfák lombja és napégette almák borítják a fák alját. A strapabírónak megismert kedves orgonát is elcsúfították és legyengítették a nap káros sugarai – írja idei 16. kertbarátoknak szóló felhívásában Zsigó György, melyet az Agroinform szemlézett. Az okleveles agrármérnök, növényorvos és talajtani szakmérnök hozzáteszi, az előrejelzés szerint az elkövetkező 10 nap is ilyen forró és száraz lesz az egész országban, így jelenleg az öntözés és az UV elleni védelem a legfontosabb teendő a kertekben és a parkokban. 

Emellett azért a lisztharmatra is érdemes odafigyelni az almában és szőlőben is, mert a forró szárazság visszafogta ugyan a terjedését, de a hajnali harmat vagy a minimális eső is elegendő ahhoz, hogy a fertőzésveszély újra 100 százalékra ugorjon.

„A gyümölcsökön nagy bajt már nem csinálhat, de megjelent a fiatal hajtásokon. A zöldségféléken, dísznövényeken és az útmenti gyomokon is megtalálható valamelyik lisztharmatfaj”

– összegzi a szakember, hozzátéve: aki a lisztharmat ellen a permetezés mellett dönt, annak a kertésznek a kéntartalmú gombaölőket javasolja, melyekkel perzselés nélkül 25°C alatti léghőmérsékletnél dolgozhatunk. „Így talán éjfél körül elkezdhetjük a permetezéseket” – tanácsolja Zsigó György.

Így teszi tönkre növényeinket a lisztharmat

A lisztharmatok az aszkuszos gombák törzsébe, a Kleisztotéciumos gombák csoportjába tartoznak, mely osztály jellemzően álharántfalas micéliumú gombacsoport. A lisztharmatoknak számos nemzetsége ismert, legtöbbjük micéliumának (gombahifák összessége) elhelyezkedése epifita, azaz a micélium a növény felületén és nem a növényben helyezkedik el. Jelentősebb nemzetségei az Erysiphe, a Podosphaera, a Sphaerotheca és az Uncinula. Ivartalan szaporodásuk az egysejtű, színtelen konídiumokkal történik, mely a lisztharmat konídiumtartón alakul ki. Ivaros szaporodásuk kleisztotéciummal történik, amely egy zárt termőtest, fala szabálytalanul reped fel, felületén függelékek helyezkednek el. A kleisztotéciumban található az egy vagy több aszkusz, az aszkuszokban aszkospórák helyezkednek el, amelyek a felrepedt falon keresztül jutnak ki.

A lisztharmat akadályozza a növényt a fotoszintézisben, melynek hatására a növény egyre inkább legyengül, rosszabb esetben akár elpusztul. Az enyhe tél, az esős időszakok és a magas páratartalom nagyban segíti terjedését, de a sűrű lomb, a túl szoros sor- és tőtávolság is segíti gyors terjedését. A lisztharmat, ahogy neve is mutatja lisztes, fehér, halványszürke vagy szürkésfehér színű porhoz hasonló réteget (bevonatot) vagy foltokat hoz létre a növények felületén.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Annie & Jean-Claude Malausa / Biosphoto / AFP)

Az elvitetett falevél hiányzik a kertből, mert nem lesz, ami megkösse a nedvességet, elveszíti a tlajas a szerves tápanyagtartalmát, amit azután súlyos összegekért vásárolt, trágyával vagy humusszal pótlunk vissza, ráadásul lenullázuk a kert karbonraktárát is.