Veszélyben a magyar szőlő, visszaesett a borfogyasztás is
Hullámokban érkező eső, tomboló lisztharmat és más kártevők is gondot okozhattak 2023-ban a szőlőültetvényeken. Búcsút mondhatnak a gazdák rutingazdálkodásnak.
Tavaly az aszály okozott fejtörést a gazdálkodóknak, idén a csapadékos és változékony idő hozott hideget és meleget is a szőlészeteknek, borászatoknak. A valódi rügyfakadás csak április végére történt meg, emellett a különböző szőlőfajták majdnem egyidőben kezdtek el fakadni.
Az időjárás ekkor tartogatott még egy csapadékos időszakot és egy lehűlési hullámot, majd a peronoszpóra tüneteit kezdték észlelni a növényeken.
„Míg az előző években hozzászoktunk ahhoz, hogy fertőzések szempontjából csak egyféle dologgal foglalkozzunk, ebben az évben teljesen másként alakult a helyzet a hektikusan alakuló csapadékmennyiségek miatt” – nyilatkozta dr. Németh Krisztina, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos főmunkatársa az agraszektor.hu érdeklődésére.
Véleménye szerint a jelenleg is alacsony szőlőárak nincsenek arányban a művelési költségekkel, ráadásul a növényvédelmi kiadások is jelentősen emelkedtek.
Németh Krisztina közölte azt is, hogy elsősorban nem a fajtaválasztást kell átgondolni a változó klíma miatt. Az ideális az lenne, ha a szőlészetek felhagynának a rutinszerű munkavégzéssel és folyamatosan figyelemmel kísérnék, éppen mire van szüksége a növényeknek.
A termelői és előállítói költségek 50-100 százalékkal emelkedtek, viszont a szőlő felvásárlási ára, illetve a borok ára továbbra sem megy feljebb az előző évek alacsony szintjénél. A hazai kereslet sem húzza fel az árakat, Magyarországon az elmúlt években tapasztalt, átlag évi 30 literről nagyjából 14-15 literre esett vissza a borfogyasztás – számolt be a kialakult helyzetről a mezőgazdasági portál.
(Kiemelt kép illusztráció: egy mezőgazdasági munkás tisztítja a szőlősorokat a tokaji szőlőhegyen, 2007. július 09-én. Fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP)
