Kert: Ezeket a fákat feltétlenül februárban kell metszeni
Közkeletű tévhit, hogy februárban a fagykár elkerülése miatt még nem szabad a gyümölcsfákat metszeni. Vannak azonban olyan gyümölcstermők, amiknek megsokszorozhatjuk a termését, ha februárban elvégezzük a metszését.
A HelloVidék Kósa Dániel gyümölcsszakirányú kertészmérnököt kérdezte a téli metszés csíjáról-bínjáról. A szakember elmondta, a téli metszés ideje elsősorban az almatermésűekre vonatkozik, amelyek közé az alma, körte, birs, naspolya tartozik. Ezeket a gyümölcsöket a mélynyugalom állapotában kell metszeni.
Így kell metszeni az almatermésűeket
„A mélynyugalom olyan állapot, amely a lombhullás befejezésével kezdődik, és genetikailag kódolt időszak. Ez azt jelenti, hogy a mélynyugalom hossza fajonként és fajtánként eltérhet, és míg a kényszernyugalmat a hőmérséklet oldja fel, a mélynyugalmat nem befolyásolja. Ebben az állapotban a növényekben nincs nedvkeringés, így a fagytól sem kell tartaniuk” – oszlatta el a tévhiteket Kósa Dániel, aki azt is tanácsolta, hogy a metszést olyan napokra időzítsük, amikor a nappali hőmérséklet 0 °C felett van.
Az almatermésűekre a kombinált koronaforma jellemző, a metszést is a koronaforma kialakításának megfelelően kell elvégezni. A kombinált koronaforma két különböző kialakítást ötvöz. Az első lépés egy álsudaras orsó, vagy ágemeletes korona kialakítása, melynek során 2-3 emeletet alakítunk ki. Ezután eltávolítjuk a sudarat, és nem nevelünk helyette álsudarat – ezt nevezik katlanosításnak. A metszés során a friss ültetésektől haladunk évről évre, figyelembe véve a koronaformát.
Az első évben tehát a legfontosabb feladat az erős visszametszéssel az első ágemelet kialakítása. A törzsmagasság felett 4-6 rüggyel metszünk, majd az itt kihajtott rügyekből alakítjuk ki az első ágakat. Az ágaknak 3-5 hajtásra lesz szükségük, amelyeket egyenlő távolságban kell elhelyeznünk. Az első és második évben az ágak metszése, valamint azok alakítása a cél.
A második évben elkezdhetjük az álsudarat, vagyis egy erős, függőleges hajtást nevelni, amit körülbelül 80-100 cm magasra emelünk, és ugyanúgy, mint az ültetéskor, 4-6 rüggyel felette metsszük. Ezt addig folytatjuk, amíg a kívánt emeletszámot el nem érjük, végül pedig a katlanosítás során eltávolítjuk a sudarat, de már nem nevelünk újabbat.
Egy korona kialakítása 4-6 évet vesz igénybe, és ez alatt a fa termőre is fordulhat.
A termő fák metszése
A termőkorú fák esetében a nem kívánatos meredeken feltörő visszahajtásokat, illetve a sérült vagy elszáradt részeket kell teljesen eltávolíthatunk. Figyeljünk arra, hogy mely hajtásokból alakulnak ki a termőrészek, hogy ne boruljon fel a fa termőegyensúlya.
A hosszabb hajtásokat is vágjuk vissza, ám a vágás során ügyeljünk arra, hogy a hajtás 1/3-át távolítsuk el, maximum a felét, indokolt esetben. A metszés mértékét érdemes óvatosan meghatározni, mivel minél drámaibb a metszés, annál erősebb lesz a következő évi hajtásnövekedés.
Ahogy a fa öregszik, a termőkarokat fiatalítani kell. Az ifjítást mindig egy-két kart végezve, fánként maximum két emeletet egyszerre, végezzük. Az idősebb fáknál a vastag ágak miatt a fiatalítást nem a tövükben végezzük, hanem inkább az alkarnyi ágaknál.
A csonthéjasok metszésével még várjunk
A csonthéjasok, tehát a kajszi, őszibarack, szilva, cseresznye és meggy metszésére a pirosbimbós állapotban kerül sor, ami körülbelül a rügyfakadás utáni 1-2 héten belül következik be. Kósa Dániel szerint azért kell várni a metszéssel, mert a gutaütés, amely a hideg időszakban a sebfelületeken keresztül fertőz, a legnagyobb veszélyt jelenti számukra.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)