Óriási titokra derült fény a babérmeggy kapcsán
Svájcban szeptembertől a babérmeggy egyáltalán nem lesz értékesíthető, de még csak importálni sem lehet majd.
Szeptember 1-től Svájcban a babérmeggyet sem értékesíteni, sem eladni, sem importálni nem lehet. Ezzel elkerülhető, hogy a növények elterjedjenek és károkat okozzanak. A már kertben lévő egyedeket azonban nem kell kiirtani – írta meg a FAZ. A rózsafélék családjába tartozó Prunus laurocerasus Kis-Ázsiából származik. Örökzöld és nagyon érzéketlen a hőre valamint a szárazságra. A babérmeggy gyorsan nő, sövénynek kitűnő.
A lap felidézte, hogy a babérmeggy a rovarokra és a növényevő állatokra is veszélyes lehet. Ha a leveleket ugyanis megeszik, úgy mérgező hidrogén-cianid képződhet a gyomorban. Így 2013-ban a cserjét az év mérgező növényének választották.
Az invazív idegen fajok ökológiai, gazdasági és egészségügyi károkat okozhatnak – állapította meg a svájci kormány az értékesítés tilalmáról szóló határozatában. Ezek a növények ráadásul olyan széles körben elterjednek, hogy kiszorítják az őshonos növényeket, megfosztva a rovarokat és más fajokat élőhelyüktől vagy táplálékuktól.
Az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Biodiverzitási Tanácsa (IPBES) jelentése szerint az invazív fajok kulcsszerepet játszottak abban, hogy kihalt az állat- és növényfajok 60 százaléka.
Nem csak a babérmeggy lehet veszélyes
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. március 18., 12:00
Összeállításunkban olyan sövénynövényeket mutatunk be, amelyek nem igényelnek sok törődést, és biztos takarást nyújtanak a kert számára, hiszen magasságuk eléri vagy meghaladja a 2 métert.
Életmód
2024. augusztus 13., 13:22
A tuja barnulását okozhatja vízhiány, de a kártevők pusztításának eredménye is ez. Mutatjuk, mit tehet, hogy megóvja az örökzöldjeit!
Sajnos nem csak a babérmeggy a természet legnagyobb gondja manapság. Korábban megírtuk: az Európai Unión kívüli, messzi tájakról nem csak egy szép, egzotikus növényt, hanem akár számos növényi károsítót is behurcolhatunk az országba, amelyek visszafordíthatatlan hatással lehetnek a hazai élővilágra. Azok ugyanis olyan kártevőket rejthetnek magukban, amelyek károsíthatják az Európai Unióban honos és termesztett növényeket.
Egy 2013-as példa jól szemlélteti, hogy egyes növényegészségügyi katasztrófák akár visszafordíthatatlanok is lehetnek. Ekkor Dél-Olaszországban egy amerikai kontinensről származó baktériumot (Xylella fastidiosa) azonosítottak, amely addigra már elterjedt a dél-olasz olívaültetvényekben, súlyosan károsítva az olasz agrárgazdaságot és siralmas látvánnyá változtatva a régió jellegzetes táját. Puglia régiójában összesen 21 millió fát fertőzött meg és pusztított el.
Azóta sajnos már több európai országban is megjelent, kiterjedt fertőzést okozva: Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában. Ráadásul olyan károsítóról van szó, amely 400-600 gazdanövénnyel rendelkezik és előszeretettel támadja meg az olíván kívül, a csonthéjasokat, a citrusféléket, a szőlőt és a legkülönbözőbb dísz- valamint vadon élő őshonos növényeket.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: ulleo / Pixabay)
