Tömegével pusztul a magyarok kedvenc állata, ezt állítják a szakemberek

Bár az állatok egyedszáma 2022-re megduplázódott, így elérte a 29 ezret, két év leforgása alatt azonban 24 ezerre csökkent.

2024. november 20., 14:13

Szerző:

Nehéz szívvel figyelik a vadászok az őzek pusztulását a Dél-Alföldön, így Csongrád-Csanádban is. A vármegyében 2000-ben még 14 240-re becsülték az állatok egyedszámát, ami 2022-re megduplázódott, majd a 29 ezres őzállomány mostanra 24 ezerre csökkent – írja a delmagyar.hu. A lap megjegyzi: ez két év leforgása alatt jelent 20 százalékos fogyást, ugyanakkor a Csongrád-Csanád vármegyét részben magába foglaló Maros-Csongrád Tájegységben még rosszabb a helyzet. Itt 30 százalékkal csökkent az őzállomány. 

Ez áll az állatok pusztulása mögött

A beszámoló szerint szakemberek a vadpusztulás okai között az élőhelyek pusztulását, a vízhiányt és az éghajlatváltozást tartják számon. Ám a portálnak Soós László, a Maros-Csongrád Tájegység fővadásza azt is kifejtette, hogy például az újonnan megjelenő gombafajok toxinjai is közrejátszhatnak a károk kialakulásában. Azok ugyanis idegrendszeri tüneteket okozhatnak. Hozzátette, hasonló fertőzések állhatnak a dámok agancstövének rothadása mögött is, ami hatással lehet a szaporodásbiológiára.

Emellett további problémát jelent az őzek számára, hogy az aszályos nyarak és a korai betakarítás miatt táplálékhiánnyal kell szembenézniük. Ennek hatására az állatok szervezetében elszaporodhatnak a külső- és belső kórokozók, paraziták. A vadak így egyre rosszabb állapotban vágnak neki a téli időszaknak. Emellett a ragadozókkal is probléma van, jelentősen elszaporodtak ugyanis a sakálok. 

A rendszert összességében kell vizsgálni

A a Maros-Csongrád Tájegység fővadásza gondolatait összegezve elmondta, szerinte a rendszert összességében kell vizsgálni, amelynek egyik kis szelete a vadgazdálkodás. A Dél-Alföldön hatvan-hetven éve jelent meg az őz, amely birtokba vette a mezőgazdasági területeket. Az állomány védelme érdekében a természetes élőhelyeket folyamatosan fejlesztik: csendereseket telepítenek, itatókat helyeznek ki, vadföldeket művelnek, és gyérítik a ragadozókat.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: nathalieburblis / Pixabay)

Az elvitetett falevél hiányzik a kertből, mert nem lesz, ami megkösse a nedvességet, elveszíti a tlajas a szerves tápanyagtartalmát, amit azután súlyos összegekért vásárolt, trágyával vagy humusszal pótlunk vissza, ráadásul lenullázuk a kert karbonraktárát is.

A Jazzy Rádió Business Class műsorának Dr. Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének intézetigazgatója beszélt arról, hogy miért látunk egyre nagyobb számban vörös rókát Budapesten, és mit kell tennünk, ha találkozunk egy rókával.