A Balaton vízszintje hosszútávon csak vízpótlással biztosítható
A klímaváltozással mindhárom tavunk vízkészlete csökken, ezért beavatkozásokat sürgetnek a szakemberek. A szabadidős és a természetvédelmi igények közti konfliktus tovább erősödhet.
Az „Őszintén a Balatonról” tudományos előadóülést tartottak szakemberek Tihanyban a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben. Vezető szakértők elemezték, hogy az éghajlatváltozás milyen új helyzetet teremt a Balaton, a Velencei és a Fertő tó esetében, hogyan befolyásolja ez az élővilágot és a víz minőségét, és hogy időszerű-e vízutánpótlással foglalkozni.
A Balatont legrégebb óta kutató Herodek Sándor szerint hosszú távon csakis vízpótlással biztosítható megfelelő vízszint. Herodek szerint dönteni kell arról, hogy a Murából, vagy a Drávából történhet-e a vízpótlás, majd pedig ki kell dolgozni egy olyan részletességű tervét, amellyel a rendszer egy-két év alatt megépíthető, ha azt vészhelyzet indokolja.
A szakemberek arra jutottak, hogy mérlegelni kell a tavakkal kapcsolatos emberi elvárások és használat visszafogását.
Társadalmi érzékenységre van szükség a tavak megmentéséhez
A szakemberek megállapították, hogy a Balaton esetében 1921-től rendelkezünk vízmérlegekkel, de 2000 előtt még soha nem fordult elő annyi szélsőséges helyzet, mint a 2000-2022 között, amely időszakban kilenc év során is csökkent a Balaton vízszintje. Arra jutottak, hogy mérlegelni kell a tavakkal kapcsolatos emberi elvárások és használat visszafogását (strandolást), a vízhasználat racionalizálását, mint a vízgyűjtőkön a táj- és földhasználat megváltoztatását, vagy a karsztvíz használatát. Sőt, a legfrissebb számítások szerint akár már 2040-től szükséges lehet a Balatonba más vízgyűjtőről is vizet hozni. Kiemelték, hogy Kulcskérdés az is, hogy a társadalom kellően érzékennyé válik-e a Balaton jövője, élővilágának sorsa és ökoszisztéma szolgáltatásainak minősége iránt, mert ettől függ, hogy fenntartható módon bánunk-e a tóval és nem használjuk-e túl erőforrásait.
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója arról beszélt, hogy a nagy árvizeket hatékonyabban kell leereszteni. Deli Daniella, az Energiaügyi Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára kijelentette, hogy a a klímaváltozás kihívásaihoz alkalmazkodása nagy tavaink számára is fontos, és hogy az ezekkel kapcsolatos projekteket szívesen fogadnak be a soron lévő tervezési időszakban. A Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezetének igazgatója Molnár Gábor véleménye szerint az elővigyázatosság elvének szellemében ki kell választani a vízpótlás legkisebb ökológiai kockázattal járó változatát, és mielőbb ki kell dolgoztatni a tó vízmennyiségének műszaki beavatkozással történő pótlási tervét egy esetleges kedvezőtlenebb környezeti állapot orvosolására. Sipos Katalin biológus, a WWF Magyarország igazgatója szerint az emberi túlhasználat a legsúlyosabb árnyék a Balatonon. Varga György, OVF kiemelt vízrajzi referens és Kravinszkaja Gabriella a balatoni vízügyi kirendeltség vezetője arra hívták fel a figyelmet, hogy 2000. év előtt még soha nem fordult elő annyira szélsőséges vízháztartási helyzet, mint a 2000-2022 közötti időszakban, amikor kilenc évben volt negatív előjelű a természetes vízkészlet-változás évi összege, vagyis kevesebb volt a tóra hulló csapadék és a hozzáfolyás, mint amekkora a természeti tényezők által meghatározott kiadás, a párolgás. Somogyi Boglárka, a BLKI kutatócsoportvezetője Kovács Attilával és Vörös Lajossal végzett sokéves kutatásaik alapján beszélt arról, hogy a 2000-2003., 2019. és 2021. évi aszályos évek alacsony vízállása nem rontotta a Balaton nyíltvizének minőségét, és még a tó nyugati területeinek erős algásodása sem volt ahhoz köthető. Honti Márk, az ELKH és a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos főmunkatársa szerint vízpótlás kellhet, 2040-2060 között alkalmanként, utána pedig viszonylag rendszeresen.
Az előadók megállapították, hogy nagy tavaink eredeti ökológiai állapota sokféle helyi és globális emberi beavatkozás, átalakítás, rombolás miatt megbomlott, új korszakba léptünk át. Takács Péter, a BLKI tudományos főmunkatársa bemutatta azt, hogy az utóbbi évtizedekben vizeink egyre fokozódó melegedésével egyre jelentősebb számban jelennek meg idegenhonos növény és állatfajok a Kárpát-medence víztesteiben. Horváth Ákos, az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatórium vezetője elmondta, hogy a part közvetlen közelében az elmúlt években megfigyelhető robosztus építkezések jelentősen befolyásolják a mikroklíma alakulását, a Balaton lokális időjárását meghatározó tavi szél járását, valamint a- helyi hőmérsékleti és nedvességi viszonyok alakulását.
(Kiemelt képünkön: Balaton-part, Balatonkenese. Fotó: Michal Fludra / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
