Többen belehaltak a kísérletekbe

Több mint 50 ezer emberen próbáltak ki gyógyszereket nagy nyugati cégek az NDK-ban a keletnémet pártállam közreműködésével, a kísérletekbe többen belehaltak – írta a Der Spiegel vasárnap megjelent számában.

A hamburgi hírmagazin szerint az NDK a hetvenes és a nyolcvanas években az volt számos nagy nyugati gyógyszergyár számára, mint most Kína, India vagy Oroszország: kísérleti terep, ahol olcsón és hazainál jóval megengedőbb szabályozás mellett lehetett kipróbálni gyógyszereket embereken.

Nyugatnémet, svájci és amerikai gyógyszercégek megbízásából több mint 600 kísérletet végeztek az NDK-ban. Országszerte nagyjából 50 klinikán, kórházban próbálták ki a nyugati készítményeket. A megrendelők átlagosan 800 ezer nyugatnémet márkát fizettek a betegeken elvégzett tesztekért. A kockázatokról és mellékhatásokról számos esetben nem tájékoztatták az alanyokat, és olyan esetek is voltak, amikor a betegek egyáltalán nem tudták, hogy fejlesztés alatt álló szerekkel kísérleteznek rajtuk.

A tájékoztatás elmaradása nem csupán a diktatúra természetéből fakadt, a betegek előtt sokszor a megrendelő nyugati cég hozzájárulásával titkolóztak a keletnémet hatóságok, amelyek tudták, hogy a megrendelők gyakran azért fordulnak hozzájuk, mert máshol nem engedélyeznék a kísérletet. Az ügyfél a hazájában „az ember mint kísérleti nyúl címszó alatt ismert erkölcsi problémával találta szembe magát” – idézett a Der Spiegel egy gyógyszervizsgálat dokumentációjából.

A keletnémet egészségügyi minisztérium, az országos gyógyszerészeti intézet és az állambiztonsági hatóság (Stasi) iratanyagából kikutatott adatok szerint egyebek között a Pfizer, a Sandoz, a Bayer és az időközben a Bayerhez került Schering, illetve a Novartis által felvásárolt Ciba-Geigy végeztetett kísérleteket az NDK klinikáin, kórházaiban. Kipróbáltak például szívgyógyszernek szánt készítményeket, antidepresszánsokat és rákos betegek kezelésére fejlesztett kemoterápiás készítményeket.

A Der Spiegel szerint még az Erythropoietin – vagyis EPO – nevű szert is kipróbálták, méghozzá koraszülött csecsemőkön. Az élsportban doppingszerként használt szerrel 750-1500 gramm közötti súlyú koraszülötteket kezeltek 1989-ben a kelet-berlini Charité kórházban. A 30 kísérleti alanyon a vörösvérsejt-képződést vizsgálták a jelenleg a Roche érdekeltségébe tartozó Boehringer Mannheim megbízásából.

Több kísérletet le kellett állítani halálesetek miatt. A Hoechst Trental nevű készítményének tesztjébe például ketten haltak bele, és két halálos áldozata volt a Sandoz Spirapril nevű vérnyomáscsökkentőjével végzett kísérletnek is.

A keletnémet pártállam „eladta beteg polgárait”, „prostituálta az országot, mint egy leányfuttató” – írta a Der Spiegel. Ugyanakkor az egykori ügyfelek nem kívánnak elszámolni a rendszerváltás előtt követett gyakorlattal. A gyógyszergyárak az NDK-ban végzett kísérletekre vonatkozó kérdéseket rendszerint arra hivatkozva hárítják el, hogy nagyon régi történetről van szó, és azok a munkatársak, akik tudhatnak részleteket, már nem is dolgoznak a cégnél vagy elhunytak. Az is előfordul, hogy kerek perec megtagadják a felvilágosítást. „Semmiféle vizsgálódást nem akarok” – idézte a Der Spiegel Ulrich Vorderwülbeckét, az igen befolyásos, több mint 40 céget összefogó német kutató gyógyszergyárak szövetségének ügyvezetőjét.