Több millió életet menthet meg az atomenergia
Jelentősen csökkenti a környezetszennyezéssel kapcsolatos halálozást és az üvegházhatású gázkibocsátást az atomenergia használata – derítette ki egy amerikai tanulmány.
Az atomenergia alkalmazása – olyan fosszilis energiaforrások helyett, mint például a szén – mintegy 1,8 millió légszennyezés okozta halálozást akadályozott meg globálisan, és még további több millió életet menthet meg a következő évszázadokban, ráadásul elejét veszi az üvegházhatású gázok nagy mennyiségű kibocsátásának – állapította meg a NASA Goddard Űrkutató Intézetének munkatársai, Pushker A. Kharecha és James E. Hansen által készített tanulmány, amely a nukleáris energia előnyeit próbálta feltárni.
A 2011. márciusi fukusimai atomkatasztrófa után az atomenergia használatának bírálói megkérdőjelezték azt, hogy milyen mértékben támaszkodhat a világ erre az energiaforrásra, hangsúlyozva annak lehetséges kockázatait a környezetre és az emberi egészségre. „Nagyon aggasztott az a negatív és sok esetben alaptalan hisztéria az atomenergiát illetően a fukusimai baleset után” – mondta Kharecha.
Ezért a két kutató alaposan fel akarta tárni az atomenergia előnyeit a fosszilis energiaforrásokkal szemben, különösen a légszennyezettség, az üvegházhatású gázok kibocsátását illetően. Kharecha nem talált átfogó tanulmányokat a megelőzhető elhalálozásról, csupán egy 2007-ben született, a Lancet orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányt a fosszilis energiaforrások és az atomenergia okozta elhalálozásról. Ezek az adatok például magukban foglalták a bányászok krónikus bronchitises megbetegedéséből vagy a légszennyezettségből eredő betegségek, mint a tüdőrák okozta elhalálozások adatait.
A NASA kutatói ezeket az információkat egyesítették az energiakibocsátás adataival, hogy megbecsülhessék, mennyi elhalálozást okozott volna 1971 és 2009 között, ha az atomenergia használata helyett fosszilis tüzelőanyagokat égettek volna el. Adataikat összevetve jutottak el az 1,8 milliós számhoz. Megjegyezték azt is, hogy az atomenergia használata ebben az időszakban mintegy ötezer elhalálozást okozott például sugárszennyezés, erőműbalesetből fakadó rákbetegség miatt.
A két tudós összehasonlította az atomenergia és a fosszilis energiaforrásokból származó szénkibocsátást is. Arra a következtetésre jutottak, hogy ha 1971 és 2009 között az atomenergiát szénnel vagy földgázzal váltották volna ki, 64 gigatonnányi szén jutott volna a légkörbe. Ez a jövőt tekintve azt jelentené, hogy ha ezekkel az energiaforrásokkal kiváltanák az atomenergiát, 2050-re további 80-240 gigatonna szén kerülne a légkörbe. Korábbi klímakutatások szerint 2050-ig maximum 500 gigatonnányi szén kerülhetne ki a légkörbe, a kibocsátás ezen szintje 350 ppm légköri szén-dioxid-koncentrációt eredményezne, amellyel még elkerülhető a felmelegedés káros szintje.
Mivel a megújuló energiaforrások – a szél-, a napenergia – széles körű alkalmazása jelentős kihívásokat jelent, a tanulmány szerzői úgy vélik, hogy eredmények erőteljesen alátámasztják az atomenergia használatának ügyét az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének vagy stabilizálásának elősegítésére.
Bas van Ruijven, az amerikai Légköri Kutatások Nemzeti Központjának környezetközgazdásza szerint ésszerűek a tanulmányban közölt becslések a megakadályozható halálozásokról, és a szakember egyetértett a NASA két tudósának következtetéseivel az atomenergia-használat jelentőségéről.
A tanulmány az amerikai vegyészek társaságának Chemical & Engineering News című folyóiratában jelent meg, írja az MTI.
