Már nem a 36,6 fokos testhő számít normálisnak
Az egészséges ember testhőmérsékletét a 19. században határozták meg. A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy a 36,6 Celsius-fokosnak tekintett normál testhő azóta megváltozott.
A 19. században Carl Wunderlich német orvos vezette be a testhőmérséklet szabványának fogalmát, amelyet 37 Celsius-fokban állapított meg. Idővel ezt a számot 36,6 fokra módosították, ami mára világszerte széles körben elfogadott szabvány lett – írja a tech.wp.pl. A jelenlegi kutatások azonban azt mutatják, hogy ezek a történelmi szabványok már nem biztos, hogy megfelelnek a valóságnak. A modern elemzések azt mutatják, hogy egy egészséges emberre jellemző testhő gyakran valamivel alacsonyabb lehet 36,6 foknál.
Csökken a normál testhő
Bár egy 2017-es brit tanulmány megerősítette a régi testhőmérsékleti normát, egy későbbi amerikai tanulmány már az alacsonyabb érték felé mutató tendenciát jelzett. A kaliforniai Palo Altóban 2019-ben a lakosok átlaghőmérséklete mindössze 36,4 Celsius-fokot ért el. Az átlagos testhőmérséklet csökkenését nagyon eltérő körülmények között élő közösségeknél is megfigyelték, például a bolíviai földműveseknél és a bolíviai őslakos tsimane törzsnél. Az ő esetükben a hőmérséklet az elmúlt években évente 0,05 fokkal csökkent, és jelenleg 36,5 Celsius-fok.
Az emberi testhőmérséklet alakulásának témája felkeltette egy orvosokból és antropológusokból álló kutatócsoport érdeklődését, amelyet Michael Gurven, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem professzora vezet. Ezek a kutatók meg vannak győződve arról, hogy a hőmérséklet csökkenéséért több fontos tényező felelős.
Emiatt csökken az egészséges emberek testhője
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
„Tudjuk, hogy nem létezik minden emberre és minden időben érvényes, univerzális normál testhőmérséklet. Ezért kutatásunk nem lesz hatással az orvosi gyakorlatra, de a lakosság nagy csoportjainak egészségi állapotának felmérésekor jelentőséggel bírhat” – magyarázza Michael Gurven professzor.
A testhőmérséklet változásának egyik fő oka az emberek egészségi állapotának javítása világszerte. A magasabb higiéniai normáknak, a tiszta vízhez való könnyű hozzáférésnek, a védőoltásoknak és a modern gyógyszereknek köszönhetően csökkent a fertőzések száma. Ennek eredménye, hogy a szervezet kevesebb energiát használ fel a betegségek leküzdésére.
Ráadásul a fejlett országokban a legtöbb embernek lehetősége van légkondicionáló és fűtési rendszerekre, ami csökkenti a megfelelő testhőmérséklet fenntartásához kapcsolódó energiaköltségeket.
A kutatók olyan közösségeket is figyelembe vettek, amelyeket kevésbé érintett a tudomány és a technológia fejlődése. A tsimane törzs például nem részesül a modern orvostudomány vagy technológia, például a légkondicionáló vagy a fűtés előnyeiből, de hozzáfér az alapvető erőforrásokhoz, például a modern ruházathoz.
A tudósok elemzései szerint a változások tehát több tényező eredménye, amelyek az életkörülmények általános javulását mutatják. Bolygónk mai lakói sokkal jobb körülmények között élnek, mint a 19. század emberei.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)
