Szívatnak minket klíma-ügyben is
Rétestésztaként húzódik az európai klímaegyezményről szóló vita, és aligha fog megállapodás születni a következő brüsszeli csúcson. Ennek oka egyrészt az, hogy a hosszú távon legsúlyosabb probléma most háttérbe szorult a rövid és középtávú gazdasági bajok mellett, másrészt jelentős nézeteltérések vannak a kérdésben a régi és az új tagállamok között.
Jobban értik egymást a felek, de nagyon messze vannak még egymástól az álláspontok - mondta Gyurcsány Ferenc az MTI-nek, miután kilenc kelet-közép-európai ország és a francia államfő a hét végén egyeztetést tartott az Európai Unió tervezett energia- és klímacsomagjáról. A fő vtapont szerint Magyarország és a volt szocialista országok számára nem elfogadható, hogy a jelenlegi tervezet alapján az eredeti megállapodással ellentétben 2005-öt tekintenék viszonyítási évnek a jövőbeli szén-dioxid-kibocsátási kvóták felosztásánál. Óriási viták vannak a kérdésről, ezért várhatóan nehezen fog a 27 tagállam megállapodásra jutni a csomagról a jövő heti brüsszeli csúcstalálkozón.
A visegrádi négyek, a balti államok, valamint Románia és Bulgária kormányfői azért találkoztak az unió soros elnökségét ellátó Nicolas Sarkozy francia elnökkel az észak-lengyelországi Gdanskban, hogy egyetértésre jussanak a csomagtervezet még vitatott kérdéseiről.Az Európai Tanács a kiotói egyezményhez igazodva vállalta 2007 márciusában, hogy 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2020-ig az 1990-es szinthez képest.
A konkrét jogszabálytervezetek kidolgozásakor azonban az Európai Bizottság azt javasolta 2008 januárjában, hogy ne 1990-t, hanem 2005-öt tekintsék viszonyítási évnek a jövőbeli szén-dioxid-kibocsátási kvóták felosztásánál. Ezzel azonban figyelmen kívül hagynák, hogy a kelet-közép-európai országokban a 90-es években - az ipari szerkezetátalakítás nyomán - jelentős kibocsátás-csökkenés ment végbe. A közép-kelet-európai országok emiatt kompenzációt szeretnének kapni az uniótól, de a szombati egyeztetésen nem született áttörés az ügyben.
A magyar kormányfő a tanácskozáson jelezte az uniós elnöknek, hogy úgy véli: a jelenlegi ajánlat nem tisztességes, az erősebb gazdaságú tagállamok nem mutatnak szolidaritást az új tagállamok felé. Nicolas Sarkozy úgy vélekedett a tárgyalás után a kelet-közép-európai kormányfőkkel tartott sajtótájékoztatón, hogy sikerült előrelépéseket tenni, de még nem zárult le a vita. Megértette, hogy a volt szocialista államoknak fontos, hogy a szolidaritást jobban figyelembe vegyék, és a témában folytatandó jövő heti tárgyalásain igyekezni fog, hogy ennek megtalálják a módját.
