Személyiségzavaros diktátorok
Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás ideológiája sokban nem egyezett, de valamiben nagyon hasonlítottak. Az elmeorvosok szerint pszichés problémákkal küzdöttek, derül ki az RTL Klub kedd esti, XXI. század című műsorában.
Szálasi vizsgálatát 1939-ben végezte el Bakody Aurél. A lipótmezői elmegyógyintézet főorvosa talán soha nem találkozott a későbbi „nemzetvezetővel”. Ezért a szakember Szálasi 1935-ös írását, a Cél és követeléseket vette alapul. Az orvos szerint a főváros pusztulásáért, százezrek haláláért felelős nyilas kormányfő skizoid pszichopata (életidegen kóros személyiség) volt – írja a
Blikk. Ez nem jelenti azt, hogy valaki tébolydába zárandó elmebeteg lenne. Karsai László egyetemi tanár szerint Szálasi meggyőződése volt, hogy maga a jóisten hívta őt el, neki missziója van.– Egy működő személyiség, amely patológiát vagy kóros dolgokat hordoz, bizonyos körülmények között tud működni – mondta Lehóczky Pál, a Magyar Pszichiátriai Társaság volt elnöke a XXI. századnak.
Szálasi új szavakat gyártó, mondatokat pufogtató, bizarr logikájú ember volt, „jelentéktelen tartalmú bölcsességeket” pátoszosan adott elő. Légvárakat épített. Ez számos esetben mutatkozott meg: 1945 márciusában – a főváros szovjet kézre kerülése után – is töretlenül hitt a német győzelemben.
Szálasi 1946. márciusi kivégzése után kezdett felívelni Rákosi Mátyás politikai karrierje. Sztálin „legjobb magyar tanítványa” kíméletlenül darálta be, zsarolta meg ellenfeleit. Rákosiról ekkor készült csellel egy Rorschach-teszt, amely egy pszichológiai elemzés alapja. A kommunista politikus Illyés Gyula költőnél és feleségénél, Kozmutza Flóra pszichológusnál vendégeskedett.
– Flóra néni mondta, hogy ő ilyen teszteket gyűjt, és álljon már kötélnek – mesélte egykori tanáráról, Kozmutza Flóráról a XXI. századnak Bagdy Emőke professor emeritus.
A teszt jó időre feledésbe merült, mígnem Kozmutza Flóra a kilencvenes évek elején elküldte a lipótmezei elmegyógyintézetbe. Az ottani szakembereknek fogalmuk sem volt, hogy a sztálinista diktátor személyiségjegyeit elemzik.
– Meglepett, hogy akut pszichiátriai problémák nélküli személyről van szó, ugyanakkor egy nagyon különös, nagy hatású és nagyon erőszakos és paranoid személyiségről. Az elmebetegség és a személyiségzavar két különböző kategória, ő személyiségzavar, paranoid személyiségzavar jeleit mutatta – mondta a XXI. századnak Bagdy Emőke. Így Rákosi problémáinak alapja a paranoiája, vagyis túlzott gyanakvása volt.
A szakértő szerint Rákosi jó képességei ellenére sem érezte elég okosnak magát. Gyanakvása az őt túlszárnyaló teljesítményekre volt kihegyezve, s a jobb képességű – vagy annak vélt – személyeket kíméletlenül megsemmisítette szavakban, de tettekben is. A rögeszmés üldözési mánia miatt szüksége volt ellenségre, és ha éppen nem volt, keresett.
