Szegény majmok

Drasztikusan csökkentek az Afrikában élő emberszabású majmok - gorillák, csimpánzok és bonobók - számára alkalmas természetes élőhelyek az elmúlt két évtizedben - figyelmeztettek kutatók.

2012. október 1., 17:34

A Diversity and Distributions című folyóiratban közölt tanulmány elsőként vizsgálta az emberszabásúak számára alkalmas élőhelyeket az egész afrikai kontinensre kiterjedően. "Számos kis területre, vagy országra összpontosító tanulmány kimutatta már, hogy az afrikai emberszabásúmajom-populációk hatalmas nyomás alatt vannak, és egyre fogyatkoznak" - húzta alá a kutatás megszervezésében segédkező Hjalmar Kühl, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa.

Az élőhelyek zsugorodása a gorillákat érinti a legsúlyosabban. A Cross folyó menti gorillák (Gorilla gorilla diehli) a természetes élőhelyeik 59 százalékát veszítették el, míg a keleti gorillák (Gorilla beringei) esetében ez az arány 52 százalék, a nyugati gorilláknál (Gorilla gorilla) 31 százalék volt - írta az MTI.

Az egykor törpe csimpánzként ismert bonobók (Pan paniscus) - eleinte a közönséges csimpánz (Pan troglodytes) alfajának gondolták őket - a természetes élőhelyeik 29 százalékát veszítették el, míg a közönséges csimpánz közép-afrikai alfajai 17 százalékos, nyugat-afrikai alfajai 11 százalékos élőhely-veszteséget szenvedtek.

Az emberszabásúakra nehezedő nyomás területenként változik. Nyugat-Afrikában például az erdőirtás és a vadászat tizedeli az élőhelyeket. A kontinens középső részében megmaradtak ugyan az ősi erdőségek, ám a bozóthúsra éhes vadászat miatt ezek többé nem alkalmasak az emberszabásúak számára - mutatták ki a kutatók.

A tanulmány készítésekor a szakemberek először meghatározták a pontos koordinátáit annak a több mint 15 ezer helyszínnek, ahol az elmúlt húsz évben biztosan éltek emberszabásúak.

"Ezt követően felmértük e helyszínek természeti adottságait, majd a trópusi Afrika összes olyan régiójának környezeti feltételeit is, ahol a beszámolók szerint nem élnek, illetve éltek emberszabásúak - idézte a szakembert a BBC hírszolgálata. - Olyan szempontokat vettünk górcső alá, mint az erdős területek kiterjedése, a népsűrűség és az éghajlati feltételek".

A kutatók szeretnék tovább fejleszteni a vizsgálatukat, egyebek között olyan társadalmi-gazdasági adatok bevonásával, amelyek segíthetnek magyarázatot találni arra, hogy bizonyos területeken miért élnek a majmok szoros közelségben az emberekkel, miközben más hasonló adottságú térségekből teljesen eltűntek.

"A ma még fellelhető emberszabású-populációk jelentős része el fog tűnni a közeli jövőben" - húzta alá a szakember. - Az egyre népesedő és közben térre, faanyagra, ásványi anyagokra, valamint húsra éhező világból az emberszabású majmok fokozatosan kiszorulnak".