Sokszorosára nőhet a mogyorótermesztés
Két éven belül sokszorosára nőhet a mogyorótermesztés Magyarországon a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) és a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Zrt. (MKSZN) új technológiájának köszönhetően – közölte az MKSZN csütörtökön, a Mogyoró- és mandulakonferenciát követően, ahol az ország gyümölcskutatói a növekvő mogyoró- és mandulatermesztési igényekről tárgyaltak.
A közlemény szerint bár Magyarország az északi peremén helyezkedik el a mogyorótermesztő országoknak, az elmúlt években mind fogyasztói, mind termelői oldalról ugrásszerűen megnőtt az igény a termesztésére. Erre reagál az új technológia, amellyel rövidebb idő alatt nagyobb mennyiségű szaporítóanyagot lehet előállítani – tették hozzá.
A közlemény szerint a konferencián Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a mogyoró- és mandulatermesztést hektáronként 73 000 forinttal támogatják.
Hozzátette: 2012 óta egyre nagyobb területre adnak be támogatási kérelmet a gazdálkodók, a támogatott ültetvények nagysága 270 hektárról az idén már 340 hektárra nőtt.
Feldman Zsolt az MTI-nek elmondta: a mogyoró termelése évről évre csökken, míg 2010-ben 140 tonna volt, addig tavaly a regisztrált ültetvényeken csupán 50 tonna termett. Ezzel szemben a mandula termelése nőtt, 2010-ben 110 tonna volt, 2016-ban 290 tonnára emelkedett. Mandulából és mogyoróból is magasabb az ország fogyasztása a termelésnél – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy idén mogyorótermesztéssel 115 gazda foglalkozik, mandulával pedig 125. A legnagyobb termőtájak a Balaton-felvidéken vannak, de jelentős termővidék még Buda-környéke és a Mecsek is.
Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója elmondta: az MKSZN érdi telephelyén állítják elő és termelik az ország majdnem teljes mogyoró- és mandulaállományát. A mogyoró-anyatelep évente körülbelül három-négyezer ültetőanyagot termel, amely a technológia segítségével megháromszorozható, körülbelül tizenkétezer mogyorósarj termelhető – fűzte hozzá.
