Pár ezer dolgozó odavész, a család azonban megmenekül
Több tízezer méh szoros együttélése a kasban ideális támadási felületet nyújt a kórokozók és élősködők számára. A méhek rettegett parazitája, a varroa atka például egész családokat tud kiirtani. Mivel azonban a méheknek nincs olyan kifinomult immunrendszerük, mint például az embereknek, más módszerhez kénytelenek folyamodni: a beteg dolgozók gyakran nem térnek vissza családjukhoz, hogy megóvják a fertőzés veszélyétől - derítették ki a frankfurti Goethe Egyetem és Műszaki Társaság kutatói.
A tudósok akkor figyeltek fel arra, hogy a beteg dolgozók elveszítik tájékozódási képességüket, amikor varroa atkával fertőzött méhek gyűjtőszokásait vizsgálták - olvasható a Der Standard című osztrák lap online kiadásában.
A kirepülő és visszatérő dolgozók fertőzöttségének összehasonlításakor megállapítottuk, hogy a visszaérkezők között csupán mintegy feleannyi fertőzött méh volt, mint a kirepülők között - mondta el Bernd Grünewald, a Goethe Egyetem Méhészeti Intézetének munkatársa. Szerinte a váratlan eredményt nem lehet az állatok természetes pusztulásával magyarázni, a jelenség sokkal inkább egy különleges viselkedési mechanizmusra utal, amellyel számos élősködőt el lehet távolítani a méhkasból - írta az MTI.
"Ez az adaptációs szuicid viselkedés valószínűleg természetes szelekcióval jött létre a fajfejlődés során, hiszen javítja a méhcsalád túlélési esélyeit" - fejtette ki Stefan Fuchs docens, hozzátéve: a "túlélési program" valószínűleg úgy íródott, hogy pár ezer dolgozó odavész, a család azonban megmenekül a biztos haláltól.
