Önkormányzati választások Finnországban
Az elmúlt vasárnap, október 28-án Finnországban önkormányzati választásokat tartottak, amelynek tétje az ország 304 önkormányzatának 9.672 képviselői helye volt. (Ålandon nem tartottak választásokat.) Az előző választásokhoz képest közel 1.400-zal kevesebb jelölt vállalta a megmérettetést. A jelöltek száma még így is több mint 37 ezer volt, azaz egy önkormányzati képviselői helyért átlagosan négy jelölt küzdött meg.
A földrajzi eltérések a jelöltek számában érthetően nagyok voltak. Míg Helsinkiben egy képviselői helyre 12-en pályáztak, addig volt olyan kis település, ahol szinte mindenki győztesnek érezhette magát, hisz a 17 képviselői helyre 20 jelölt pályázott. A finn önkormányzati választási rendszerben politikai pártoknak, a választási szövetségeknek és a közös listát állítóknak maximum másfélszer annyi jelölt állítására van joguk, mint ahány képviselői hely az adott önkormányzatban van.
A választásokon a legtöbb szavazatot a Nemzeti Koalíciós Párt kapta: 21,9%-ot (-1,6%), ami 1.735 (-286) önkormányzati képviselői helyet eredményezett. A Szociáldemokrata Párt 19,6%-ot (-1,6%) ért el és ezzel 1.729 (-337) képviselői helyet szerzett. A Centrum Párt alig lemaradva 18,7%-kal (-1,4%) 3.078 (-439) képviselőt tudhat maga mögött. A pártok százalékban kifejezett támogatása az országos átlagot jelenti, ami természetesen nem áll arányban az önkormányzati helyek számával, lévén a kisebb településeken, a Centrum Párt hagyományos támogatói bázisán, kevesebb szavazat is képviselői helyet eredményezett. A legkisebb szavazatszám, amivel egy, a Baloldali Szövetség színeiben induló jelölt képviselői helyhez jutott, 9 volt.
A támogatói tábor növekedését tekintve a választások győztese az (Igaz) Finnek (The Finns), akik már a jelöltállításban is kiemelkedő aktivitást mutattak. A leadott érvényes szavazatok 12,3%-át (+6,9%) gyűjtötték be, ezzel 1.195 (+752) képviselői helyhez jutottak. A 12,3% valóban elmarad a legutóbbi parlamenti választásokon elért közel 20%-os eredményhez képest, azonban az összevetést – még ha a számadatokból vélhetően következtetéseket lehet levonni az országos politikai folyamatokról is – célszerűbb az előző önkormányzati választásokkal megtenni. Az (Igaz) Finnek közel 170 ezer új szavazót szereztek egy olyan választáson, ahol EU-ellenérzéseik nem játszottak döntő szerepet. Úgy tűnik, hogy a helyhatóságok szintjén Finnország visszatér a három nagy politikai párt – a Nemzeti Koalíciós Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Centrum Párt – rendszeréhez, de az (Igaz) Finnek a nagy pártok közelében maradtak.. A Baloldali Szövetség, a Zöldek és a Finn Kereszténydemokraták kevesebb, mint 1%-os támogatáscsökkenést könyvelhetnek el. A Svéd Néppárt szavazóinak aránya nem változott.
A választásokon a szavazásra jogosultak 58,2%-a vett részt, ami 3,1%-os csökkenés az előző önkormányzati választásokhoz képest. A képviselői helyet szerzettek között a férfiak-nők aránya: 63,7% – 36,3%. A 21 év alatt képviselők 0,7%-ot, a 21-35 év közöttiek 13,8%-ot, a 36-50 év közöttiek 34,5%-ot, az 51-65 év közöttiek 41,4%-ot, míg a 65 év felettiek 9,6%-ot tesznek ki.
Csökkent a nők és a fiatalok aránya a jelöltek körében
Az önkormányzati választásokon a nők aránya a jelöltek körében 38,8%. Az elmúlt 40 év számadatait vizsgálva elő alkalommal csökkent a nők aránya az önkormányzati képviselői helyekért harcba szállók között, ezzel egy 1968 óta tartó emelkedő tendencia szakadt meg. Az 1,6%-os csökkenés eredményeképp a jelenlegi adatok a 2000-ben megtartott önkormányzati választások arányait tükrözik.
Az okokat vizsgálva a kutatók első helyen azt emelik ki, hogy az (Igaz) Finnek aránylag nagy számban állítottak jelölteket, és köztük a nők aránya „csak” 23%. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a Baloldali Szövetség és a Svéd Néppárt kivételével a többi politikai párt esetében is a nők aránya a jelöltek között 0,5-3%-os csökkenést mutat. A legnagyobb arányban (56,8%) a Zöldek színeiben indulnak hölgyek az önkormányzati helyekért. A nemek egyenjogúságára, az egyenlő esélyek kereteinek megteremtésére és biztosítására Finnországban mindig is megkülönböztetett figyelmet fordítottak. Különösen fontos ez az önkormányzatok esetében, lévén az általuk alkalmazottak 80%-a nő.
Hasonlóképp csökkent a fiatal, 30 év alatti jelöltek aránya is; az általuk képviselt 10% az 1996-os önkormányzati választások óta a legalacsonyabb. Ezzel szemben a 64 évnél idősebb jelöltek aránya 13.5%, ami jelentős növekedést mutat a 2000-ben mért 5%-hoz képest. A jelöltek átlagéletkora 48 év, ami megfelel az elmúlt választások adatainak.
