Mozgás, kevés só, olívaolaj: előzzük meg a magas vérnyomást!

Magyarországon a felnőtt lakosság 30-35 százalékának a kelleténél magasabb a vérnyomása, míg a 70 év felettiek közel 80 százaléka küzd a nálunk gyakran népbetegségként hivatkozott hipertóniával. Pedig sok mozgással, egészséges – zsírszegény, kevés sót tartalmazó – ételek fogyasztásával sokat tehet az ember e betegség megelőzéséért – tájékoztatta a 168 Óra online Praxis rovatát Dr. Farsang Csaba belgyógyász professzor.

2014. november 19., 10:40

A magas vérnyomású betegek száma az elmúlt években megnőtt, mert egyre több a túlsúlyos ember, és egyre több a cukorbeteg, s a hipertónia mindkét betegség gyakori velejárója. A cukorbetegség nem egyszerűen csak magasabb vércukorszintet jelent, ez egy komplex anyagcsere-betegség, melyben sok egyéb más, a hormonrendszer működését és a vérnyomást szabályozó tényező is érintett. Ráadásul ezekben a betegekben az erek is károsodnak, így az érreakciók romlása (az érfali rugalmasság csökkenése) is hozzájárul a vérnyomás emelkedéséhez – ismertette a betegség hátterét Dr. Farsang Csaba belgyógyász professzor.

A túlsúly a szív- és érproblémák, és a cukorbetegség szempontjából is veszélyes, csakúgy mint a vérzsírszint (az úgynevezett „rossz koleszterin” (LDL-szint) emelkedése, mert ez is érelváltozáshoz, így vérnyomás-emelkedéshez vezethet.

Az érfalak rugalmasságának a csökkenése azért probléma, mert amikor a szív kilöki a vért az érrendszerbe, ez nyomásemelkedést okoz, amit amit az egészséges ér ellazulással, kitágulással kompenzál. Ha viszont nem tud kitágulni, akkor nem csökken a nyomás.

A magas vérnyomással sokszor „hírbe hozott” kávéval kapcsolatban a szakember annyit mondott: a népszerű élénkítő ital a betegek túlnyomó többségének nem árt, sőt amerikai kutatások szerint sokaknál kimondottan előnyös hatással járhat: a napi több kávét fogyasztók esetében kevesebb stroke-os, Alzheimer-kóros és cukorbeteget találtak egy felmérés során.

Ugyanakkor az emberek egy kisebb csoportjában a kávéban lévő koffein a szimpatikus idegrendszer aktivitását jobban fokozza, mint másokéban, így emeli a vérnyomást. Ezt bárki ellenőrizheti saját magán, ha megméri a vérnyomását kétszer egymás után 2-3 perc különbséggel, majd megiszik egy kávét, s félóra-óra múlva újra méri a vérnyomását. Ha nem emelkedik, nyugodtan ihat kávét. Arra is érdemes figyelni, hogy a kávé egyeseket hajlamosíthat szívritmuszavarra: ha valaki azt veszi észre, hogy kávéfogyasztást követően egyszer-kétszer nagyobbat dobban a szíve, akkor ne igyon kávét.

A hipertóniát úgy lehet megelőzni, ha az erek rugalmasságáért sokat teszünk: a legjobb értágító szer pedig a sportolás közben a testünkben szabadul fel. Még a hipertóniás betegek vérnyomása is alacsonyabb sportolás után. Érdemes tehát naponta 30-40 percen át legalább intenzívebben gyalogolni.

A magyar hipertónia-irányelvek szerint a magas vérnyomás megelőzésében a másik legfontosabb, hogy a sófogyasztást csökkentsük: Dr. Farsang professzor ezzel kapcsolatban Portugáliát idézi jó példaként, ahol az elmúlt nyolc évben törvénnyel kötelezték a gyártókat a kenyér- és péksüteményfajták sótartalmának fokozatos csökkentésére, s ezzel mostanra látványos eredményeket értek el: a korábbinál jóval kevesebb az agyvérzés, és csökkent a lakosság átlagvérnyomása.

Fontos, hogy több halat és kevés állati zsiradékot vigyünk be a szervezetünkbe, viszont olívaolajból annak kedvező hatása miatt naponta 3-4 kiskanállal sem árt elfogyasztani.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.