Megállt, majd visszafele kezdett forogni a Föld magja
Apokaliptikus katasztrófafilmbe illő dolgot fedeztek fel kínai tudósok.
A Pekingi Egyetem kutatói szerint megfordulhatott a Föld belső magjának forgásiránya, ami befolyásolhatja a Föld mágneses mezőjét, és a napok hosszát – írja a Qubit. A Nature Geoscience szaklapban publikáló kínai szeizmológusok szerint nem ez az első eset, hogy a Föld magja változtat a forgásirányán. Elméletük értelmében a Föld magja nem is egyenletesen forog, hanem ingaszerűen működik, vagyis a forgása nem állandó sebességű, és folyamatosan oda-vissza változik.
A Föld magjának a forgását a külső földköpeny által generált mágneses mező okozza. Ha sikerülne pontosan megérteni a Föld magjának és a földköpenynek az egymáshoz viszonyított mozgását, a szeizmológusok jobban értenék a földrengések természetét, és hosszú távon azok előrejelezhetősége is javulhatna. A mostani eredményt a kínai tudósok földrengéshullámok elemzésével következtették ki. Szerintük a Föld magja az 1990-es évektől kezdődően a felszínhez képest egyre gyorsuló ütemben forgott, majd 2019 környékén megállt és az ellenkező irányba kezdett forogni.
A Pekingi Egyetem kutatói úgy vélik, hogy egy forgási ciklus nagyjából 70 évig tart, vagyis a Föld magjának forgásiránya 35 évente változik. Eszerint az előző irányváltás az 1970-es években történhetett, a következő pedig a 2040-es évek közepén várható. A földfelszínen mindebből vajmi keveset érezni, a belső forgásirányváltás legfeljebb a mágneses mezőre gyakorol minimális hatást. Ami esetleg az emberek által is érzékelhető mindebből, az a napok hosszának minimális változása lehet.
(Kiemelt képünk illusztráció: SKU/Science Photo Library/AFP)
