Meg voltak számlálva a napjaik, de nem vették észre

1989-ben, néhány hónappal a rendszerváltás és a köztársaság kikiáltása előtt, az MSZMP BP vezetőinek nem volt sejtése sem róla, hogy hamarosan megindul a „föld a lábuk alatt”. Eltűnnek a politika süllyesztőjében. Az OSA Archivum 200 perc hanganyagot válogatott üléseik felvételeiből. Grósz Károly, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás, Németh Miklós, Fejti György akkoriban úgy beszéltek, mintha soha nem érne véget a hatalmuk

2009. június 18., 16:53

Az OSA Archivum június 16-án 200 perc hanganyag meghallgatására

hívta összea rendszerváltás előtti események iránt érdeklődőket. A türelmet, figyelmet és tűrőképességet próbára tevő estén hangdokumentumokat és filmfelvételeket nézhettek a látogatók.

Hátborzongató, fájdalmas

Két filmet vetítettek. Az egyik a 301-es parcellában nyugvók exhumálását mutatta, míg a másik az '56-os mártírok Hősök terén történt újratemetését dokumentálta. Mindkét mozit három-három alkalommal vetítették -- másodjára, harmadjára már rövidebben. Döbbenetes, fájdalmas látvány, amiként emberi csontokat, koponyákat, fogsorokat tártak fel a sírokból, miközben a hozzátartozók elmélyülten méregették, hogy egykori szerettük földi maradványait látják-e viszont.

Később az orvosi-igazságügyi szakértők vetették össze a koponyamaradványokat és a fennmaradt fotókat az azonosítás során. Hátborzongató volt, még húsz év távlatából is.

1989. januártól szeptemberig

De talán még a látványnál is elrettentőbbnek tűntek a hangfelvételek. Az ismerős hangok, a hanghordozások, a mára elfelejtett elvtársozás.

1989. januárjában az első felvételen Pozsgay Imre magyarázkodott az MSZMP PB tagjai előtt, hogy miért nevezte egy rádióinterjúban népfelkelésnek az addig ellenforradalomként említett eseményeket.

Grósz Károly elmondta, hogy faxokat , telefonokat kap az elvtársaktól szerte az országból: nem értik, hogy mi történt. Bocsásson ki hivatalos okmány a párt, ezzel kapcsolatban -- javasolják. Nyers Rezső nem tartotta szerencsésnek a közlést, az egyszavas jellemzést nem támogatja.

1989. februárjában már arról adtak számot a PB-tagok, nagy az igény a tagság körében, hogy megismerjék a Berend T. Iván vezette Történelmi Albizottság által összeállított anyagot. Némi vita után elfogadták, hogy a Társadalmi Szemle külön száma közölje az '56-os események új megközelítését, népfelkeléssé minősítését.

Grósz tartott tőle, és megjegyezte „Tíz évig fogjuk nyögni ennek a következményeit". Pozsgay védelmébe vette a népfelkelés kifejezést. „Nem szovjetellenes” – állította.

„Nem jókor jött nekünk ez az ügy”

„A párt le fogja nyelni ezt a békát” – vetette előre Nyers Rezső. Jassó Mihály zavarban volt. „Akkor most hogyan viszonyuljunk az ellenforradalom leveréséhez?” – kérdezte.

Grósz Károly megjegyezte: „Nem jókor jött nekünk ez az ügy”. Majd kifejtette, hogy nem alkalmas az idő '56 átértékelésére. Számára a népfelkeléssé minősítés egyoldalú. Mivel -- érvelése szerint -- november 1. után már az ellenforradalmi vonal került túlsúlyba.