Már a kertben vannak a veszélyes vérszívók

A szúnyogok régóta a nyári esték járulékos kellemetlenségei, de hozzászokhattunk, hogy a viszkető csípésen túl más bajt nem okoznak. A Magyarországon őshonos ötven szúnyogfaj ritkán veszélyes, a három fő inváziós szúnyogfaj azonban trópusi betegségeket is magával hozhat. Közülük az ázsiai tigrisszúnyog a legveszélyesebb, amely huszonkétféle vírust terjeszthet, köztük a sárgalázat, a nyugat-nílusi vírust és a Zika-vírust. Ezek a fekete alapon fehér vagy ezüst foltos szúnyogok feltűnően különböznek a magyarországi szúnyogfajoktól, ráadásul egész nap aktívak, nem csak este. Az először 2014-ben meg gyelt tigrisszúnyog mellett már találtak Magyarországon japán bozótszúnyogot és a koreai szúnyogot (koreikust) is.

Ház körüli életmód

Soltész Zoltán, az Ökológiai Központ kutatója szerint azért tudott ez a három faj invázióssá válni, mert már minden olyan élőhely megfelel számukra, amely nem érintkezik a talajjal. „Mindhárom faj eredeti élőhelyén faodúlakó, azaz a lárvák faodvak vizében fejlődnek. A nőstény egy fóliával letakart tárgyra is le tudja rakni a tojásokat, amin felgyűlik a víz. Ez megtörténhet egy kamion rakterében is, ott vannak olyan üregek, amik megtelhetnek vízzel, és fél deciliter bőven elég ehhez” – mondta a szakember a 168 Órának. 

Ezeknek a szúnyogfajoknak a fő terjedési útvonala a főutak mentén van, és az emberi tevékenységnek – utazásnak, kereskedelemnek – köszönhetően új élőhelyeken is meghonosodhatnak. A szúnyogok hideg- és szárazságtűrő tojásai akár guruló gumiabroncsokban is szétterjedhetnek Dél-Ázsiából, a globális felmelegedés pedig bővíti a terjeszkedési lehetőségeket, többek között Magyarországon is. Az Ökológiai Központ és a Pécsi Tudományegyetem Szúnyogmonitor nevű programjával igyekszik felmérni a hazai populáció előfordulását, eddig a legtöbb bejelentést ázsiai tigrisszúnyogok miatt Budapestről kapták. Soltész szerint a japán bozótszúnyog már országszerte elterjedt, és a koreai szúnyog terjedése is folyamatos. A Mosquito Alert nevű mobilalkalmazással bárki beküldheti a gyanús szúnyogokról készített fotóit, ezzel pedig segítheti a kutatók munkáját. 

„Az eddigi adatokból korai lenne következtetéseket levonni, remélem, hogy jövőre sokkal részletesebb képet tudok adni erről. Az biztos, hogy az inváziós szúnyogfajok kifejezetten kedvelik a ház körüli búvóhelyeket. Egy vizesaknában, pincében egy keményebb télre is találnak maguknak helyet, de nem nagyon van már ilyen telünk” – mondta Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa. Azt Soltész is megerősítette, hogy a japán bozótszúnyog képes áttelelni Magyarországon. Az inváziós szúnyogfajoknak a legmelegebb hónapok ideálisak a gyors szaporodáshoz, ilyenkor akár egy hét alatt kifejlődik az imágó. Ha pedig nem teszünk ellene, akkor a tigrisszúnyog-populáció könnyen tábort verhet Magyarországon is.

 Jöhet a Zika

Kemenesi szerint egy-egy hordóból több ezer szúnyog is ki tud kelni, az inváziós fajok pedig nem repülnek messzire, legfeljebb a szomszéd házig. Éppen ezért a lakosság nagyon sokat tehet azért, hogy megszüntesse a lehetséges élőhelyeket, hiszen a kertekbe az állami gyérítés kevésbé képes eljutni. Egy esővizes hordó mellett az eldugult ereszcsatorna, a temetők virágvázái, vagy az eldobott szemét is alkalmas lehet a szúnyogtojások elhelyezésére. Soltész azt javasolja, fedjük le szúnyoghálóval a vízgyűjtő hordókat, takarítsuk rendszeresen az ereszcsatornát, eső után pedig öntsük le a vizet a szabadon maradt tárgyakról.

A tigrisszúnyog nem csak embereket csíp, házi- és vadállatokat is megtámad: kétéltűeket, hüllőket, madarakat is. Az általa (és a Magyarországon őshonos szúnyogfajok által is) terjesztett nyugat-nílusi vírus nem csak legyengült immunrendszerű emberekre lehet veszélyes. Lovakat megbetegítve anyagi kárt is okozhat. Soltész szerint teljes libatelepet is ki kellett irtani már a vírus miatt. 

A zikavírust terjesztő egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) egyik példánya a Costa Rica-i San Joséban 2016. január 31-én. Fotó: Jeffrey Arguedas / MTI / EPA

Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ regisztrálja az egzotikus betegségeket, évente általában három-öt esetet azonosítanak. A mediterrán térségben viszont gyakran okoznak gondot a szúnyogok. Horvátországban a Dengue-láz ütötte fel a fejét, Olaszországban pedig a lázzal és súlyos ízületi fájdalommal járó Chikungunya-vírus terjedt el több régióban, összesen kétszázan betegedtek meg. „Abszolút realitás, hogy Európában meg fog jelenni a Zika-vírus” – mondta Kemenesi, de hozzátette: nem kell rettegni, félni, bezárkózni. Néhány éven belül lakossági összefogással Magyarországon is csökkenteni tudjuk a szúnyogok számát, ezzel pedig jó eséllyel megelőzhetjük ezeket a járványokat.

Kemenesi elmondta: húsz év múlva nálunk is küzdeni kell ezzel a betegséggel. Magyarországon is több Hyalomma-kullancsot találtak már, Törökországban pedig néhány év alatt sikerült meghonosodnia. Ott azóta évente több száz krími-kongói vérzéses lázas esetet azonosítanak.

A krími-kongói vérzéses lázat hordozó Hyalomma kullancs is egyre északabbi élőhelyeket talál a klímaváltozás következtében. Ennek a fajnak a példányai nagyobbak, mint a Magyarországon őshonos kullancsok, és – elsősorban a kamionforgalom miatt – már hazánkban is megjelentek. A krími-kongói vérzéses láz a vírussal fertőzött állatok feldolgozása, vérével való érintkezés, és fogyasztás során is terjedhet, ezért a húsiparban dolgozók magasabb kockázatnak vannak kitéve. A betegség halálozási aránya 30 százalék.

A cikk a 168. Óra 28. számában jelent meg.

(Kiemelt kép: Egy biológus elkábított szúnyogokat vizsgál egy üvegcsőben Balatonmáriafürdő és az M7-es autópálya közötti területen 2011. július 27-én. Fotó: Varga György / MTI)