Madarakon lehet vizsgálni a vizes területek jellemzőit

Egyes madárcsoportok előfordulása a sós, szikes tavak környezetében szoros összefüggést mutat a vizes terület környezeti jellemzőivel, így például a víz sótartalmával – derült ki az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatóinak Kazahsztánban folytatott vizsgálatából.

2023. április 27., 17:10

Szerző:

Az ELKH közleménye szerint az ÖK Vízi Ökológiai Intézetének munkatársai Boros Emil tudományos főmunkatárs vezetésével nagy kiterjedésű területen vizsgálták a sós, szikes tavak és a vízimadarak kölcsönhatását Kazahsztán sztyepp- és félsivatagi régiójában.

A kutatók a vizsgálat során három csoportba sorolták a kiválasztott 63 mintaterületen előforduló közel 100 vízimadárfajt. A kategorizálás a tápanyagforgalomban betöltött szerepük alapján történt. A közlemény szerint a kutatók a nettó importőrök közé sorolták a nagy testű növényevőket, például a lúdféléket és a darvakat, az importőr-exportőrök közé a mindenevő kacsákat és sirályokat, a nettó exportőrök közé pedig elsősorban a mindenevő és halevő fajokat.

A kutatók e madárcsoportok gyakoriságát, össztömegét és diverzitását vetették össze a tavak több térbeli skálán mért ökológiai jellemzőivel, köztük a vízmélységgel és a klorofilltartalommal, nagyobb térbeli skálán pedig a tavak 1 és 10 kilométeres környezetében talált felszínborítással (például füves terület vagy mezőgazdasági terület kiterjedése).

Eredményeik szerint a fenti vízimadárcsoportok előfordulása szoros összefüggést mutatott a sós tavak különböző léptékű jellemzőivel. A vízborítás és a sótartalom jelzi leginkább, hogy milyen madár csoport fordul elő az adott környezetben. Az importőr-exportőr és a nettó exportőr madár csoportok a tavak táplálékellátottságával és a vízmélységgel mutatnak pozitív összefüggést, míg az importőrök a tavak környezetét (például füves terület) jelzik előre.

A tanulmányban leírt osztályozási rendszer és módszertan segítségével nagy geográfiai régiók esetében is jól megbecsülhetők a vízterületek bizonyos környezeti tulajdonságai a vízimadár-populációk megszámlálásával. Az eredményeket bemutató publikáció a Science of The Total Environment című tudományos folyóiratban jelent meg.

(Képünk illusztráció. Forrás: Pixabay.)

Egészségügyi előrejelzések szerint júniusban tetőzik Kínában a Covid második hulláma, amely hetente akár 65 millió embert is megfertőzhet. Az újabb pandémia-hullámba már a vírus új XBB-változatai is beleszólnak, mióta tavaly év végén Kína úgy döntött: eltörli a világon egyedülálló zéró Covid-politikáját.

 

Fecskeles címmel indít újabb lakossági madárszámlálási akciót a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amely a TermészetLesen program következő állomása.

Az Ötöslottó nyerőszámok már több mint 65 éve tartják izgalomban a magyar lottózókat, akik türelmetlenül várják minden hetén, hogy kiderüljön, végre megütötték a főnyereményt. Nemrég két szerencsésnek is sikerült mind az öt nyerőszámot eltalálnia, és az évek során már többen is voltak így. A nyerés természetesen a szerencsén múlik, ám vannak olyan megszállott lottózók, akik a szisztémájuk kialakításához a statisztikai adatokat is figyelik. Persze nincs rá garancia, hogy ők aztán nyernek is, de érdekes kérdés, hogy mi mindent tudhatunk meg a statisztikák alapján.

Svájci tudósok által kifejlesztett elektronikus agyi implantátumok segítségével ma már újra jár egy lebénult férfi: a hollandiai Gert-Jan Oskam egy tizenkét évvel korábbi biciklibaleset óta mozgásképtelen volt – számolt be a BBC brit műsorszolgáltató honlapján szerdán.