Lapajánló
A 168 Óra címlapján Schmitt Pál, akinek első elnöki éve bőven ad alkalmat értékelésre és élcelődésre is. Buják Attila kollégánk írása a visszatérő értelmiségi kérdésre igyekszik választ adni: mit csinálhat Pál a palotában? A címlapfotón azt látjuk: aláír. A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
Hamarosan beindul a nagy őszi törvénygyártás a parlamentben. A 168 Óra azt elemzi: mennyiben írják át életünket az új paragrafusok, s mit léphet az ellenzék egy nemcsak kétharmados erőfölénnyel, de parlamenti trükkökkel is operáló többséggel szemben?
„Nem melengetünk kígyókat.” Ez a címe Somogyi Zoltán publicisztikájának, amelyben annak a véleményének ad hangot, hogy ha tényleg olyan választási helyzet állna elő, amelyben a Fideszt és rendszerét csak a Jobbikkal összefogva lehetne leváltani, akkor inkább ne legyen kormányváltás, maradjon a Fidesz. Nyilván lesznek, akik ezt másként látják, és éppen ezért a szerkesztőség vitaindítónak szánta a cikket; közírók és olvasók véleményét is várja a 168 Óra.
Lehet-e az előző kormányok vezetőit büntetőjogilag is felelősségre vonni a felhalmozott adósság miatt? Neményi Juditot, a Monetáris Tanács volt tagját kérdeztük, aki szerint ez nem eljárás, egyébként is teljességgel érthetetlen, miként vehetik egy kalap alá a Medgyessy-, a Gyurcsány- vagy a Bajnai-kormányt. A szakértő egyik fontos mondatát külön is kiemeljük: „Egyszer majd az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját is mérlegre teszik.”
Ha már itt tartunk, a magyar gazdaság növekedése gyakorlatilag megállt, a költségvetésben ezermilliárd forinthoz közelítő bevételkiesést kellene kompenzálni, már jobboldali közgazdászok is állítják: Matolcsy csődöt mondott. Erről cserélnek eszmét a 168 Óra internetes vitafórumának résztvevői.
Ehhez a témához kapcsolható Mészáros Tamás vezércikke. A publicista úgy látja: „A pénzembereknek elegük lett az egész Matolcsy-féle tákolmányból.”
Bolgár György folytatja sorozatát, amelyben szembeállítja a jobboldal állításait a tényekkel. Ezúttal Orbán, Kövér és Kubatov egy-egy kijelentésére reagál.
Eljött Jézus királysága, én vagyok az – ezzel a felkiáltással zavarta meg az augusztus 20-i szentmisét egy szakállas, fonott hajú, napszemüveges fiatalember. Nemcsak ezt, hanem régi, hasonló ribilliókat is felidéz számunkra Pungor András, aki arra a következtetésre jutott, hogy a rendzavarás nemritkán egy politikai karrierépítés kezdete; bizony ülnek a parlamentben olyan képviselők, akik legelőször utcai botránykeltéssel hívták fel a figyelmet magukra.
A lap kulturális rovatában olvashatnak a kilencvenéves író-műfordítóról, Nemes Lászlóról, Gerő Katalin különös pályaváltásáról (ő ugyanis jogászból szobrász lett), felidézzük a hatvan évvel ezelőtti Grősz-pert, azt, hogy miként került a kalocsai érsek a hercegprímás árnyékába, majd az ÁVH börtönébe.
A líbiai helyzetet elemzi Aczél Endre, Barack Obama kihívóit mutatja be Heltai András, és Dominique Strauss-Kahnról, illetve a botrány romjairól szól Kasza László.
Végül figyelmükbe ajánlom még Sztankay Ádám riportját, amely azt mutatja be, hogyan vigadtunk hétvégén Lipóciában. A pozsonyi pikniken ott volt a mi szerkesztőségünk is, kinagyítva egy régi címlapunkat azt hirdettük, amit mindig is mondtunk: Szabad sajtó nélkül nincs demokrácia!
