Klónozással állítottak elő inzulintermelő sejteket

A betegségnek ezt a fajtáját általában gyermekkorban diagnosztizálják. A kór megöli a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, így az inzulinhormon nem tudja szabályozni a vércukorszintet. Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők injekcióval vagy pumpával viszik be szervezetükbe az inzulint.

Az eredmény a tudósok szerint nagy előrelépés ahhoz, hogy a betegével megegyező génállományú sejteket ültethessenek be a hiányzó inzulintermelő sejtek helyettesítésére – mondta Dieter Egli, a kutatás vezetője, a New York-i Őssejt Alapítvány Kutatóintézet munkatársa. Tanulmányuk a Nature tudományos folyóirat honlapján jelent meg – adta hírül a Híradó.hu.

A kutatók azzal a módszerrel dolgoztak, amelyet részben az állatok klónozásánál alkalmaznak. A cukorbeteg páciens bőrsejtjéből nyert DNS-t donációból származó emberi petesejtekbe ültették, ezekből embriókat növesztettek. Az embriókból kiemelték az őssejteket, amelyekből a szervezet bármilyen típusú sejtje kifejlődhet. Ezekből az őssejtekből állították elő az inzulintermelő sejteket.

Egli szerint az állatokon végzett tesztek ígéretesek, ám még nem tudta megmondani, emberi klinikai vizsgálatokra mikor kerülhet sor. Doug Melton, a Harvard Őssejt Intézetének kutatója – aki a munkában nem vett részt – a tanulmányt jelentős technológiai eredménynek tartja, ám úgy véli, inkább a tudományos kutatás új eszköze lehet, mint az emberi transzplantáció kiindulási pontja.

Korábban más módszerekkel készítettek már a cukorbeteg páciens génjeihez illeszkedő inzulintermelő sejteket, tehát az új, klónozott sejtek ezekkel is összehasonlíthatók. Más tudósok elhunytak inzulintermelő sejtjeinek beültetésével keresnek új terápiás lehetőségeket.

A friss kutatás a harmadik, amelyben a tudósok klónozással állítottak elő emberi őssejteket, és a első, amelyben az őssejtekből inzulintermelő sejteket nyertek.