"jövevény a Marsról, megtaláltam!"
Még a krétakorban, 120 millió évvel ezelőtt jelent meg az a hangyacsalád, amelynek ma élő tagját 2007-ben német kutatók megtalálták az Amazonas-medencében, s már be is tudták azonosítani. A sötét altalajt lakó, szem nélküli rovarfaj előbukkanása arra utal: bizonyára vannak még felfedezésre váró fajok, amelyek ősrégi időkben kialakult tulajdonságaikat napjainkig meg tudták őrizni az esőerdők altalajában, írja az MTI.
Két német kutató a brazil őserdőben rálelt a Föld valószínűleg legősibb hangyafajának élő egyedére. A felfedezőknek olyan idegennek tűnt a fakó rovar hosszú rágóival, mintha egy másik bolygóról jött volna. Ez a benyomás az elnevezésben is érezhető: a Martialis heureka latin név annyit tesz, mint "jövevény a Marsról, megtaláltam!". Christian Rabeling és Manfred Verhaagh, mindketten a karlsruhei Természettudományi Múzeum munkatársai, az Amerikai Tudományos Akadémia közleményében (PNAS) írták le az új fajt.
A Távirati Iroda cikke szerint a heuréka kétszeresen is helytálló, hiszen öt évvel ezelőtt Verhaagh már megtalálta a faj két példányát az Amazonas-medencében, csak azok kiszáradtak, és bennrekedtek a kutató fioláiban. Amikor ultrahangfürdővel megpróbálták kiszabadítani őket, morzsákra estek szét. Most kollégájának jutott a lehetőség, hogy megpillantsa a rejtőzködő, csupán három milliméteres harcias rovart.
Az állatot a Sao Paulo-i egyetem Zoológiai Múzeumában helyezték el. A szem nélküli nőstény genetikai elemzése során három génszakaszt tudtak beazonosítani, és ezeket más hangyákéval összehasonlítani. Annyi különbség adódott, és a rovar testfelépítése is annyira különbözött a többi fajétól, hogy külön alcsaládba, a huszonegyedikbe sorolták a hangyák közt. Ez 85 éve az első olyan alcsalád, amelyet élő hangya számára kellett létesíteni.
Az agyagos altalajban élő vak hangyák életmódjáról és viselkedéséről keveset tudni, de valószínűleg az avar alatt és a rothadó fában, esetleg üreges, elhalt gyökerekben mászkálnak. A hosszú, vékony szájszervekkel, amelyek példa nélküliek a hangyák birodalmában, puha zsákmányállatokat - rovarlárvákat, férgeket - húzhatnak ki azok búvóhelyéről - vélekednek a kutatók.
A hangyák ezen legősibb csoportja feltehetően 120 millió évvel ezelőtt alakult ki, darázsszerű ősökből. Egyes fajok a sötét altalajban folytatott életre specializálódtak, elvesztették szemüket és kifakultak - és máig fennmaradtak. Rabeling vélekedése szerint a talajban kevesebb az ellenségük, továbbá a klíma is eléggé állandó maradt ott az idők folyamán. Ily módon őrizhette meg ez a reliktum (maradvány) faj ősi tulajdonságait. A kutatók szerint számos hasonló faj éldegélhet az esőerdők altalajában.
