Jézus mégsem Betlehemben született?

Nemrégiben felkerült a kulturális világörökség listájára Jézus vélt vagy valóságos szülőhelye: a Születés Temploma és a Betlehembe vezető zarándokút. Ez a világ egyik legrégebben és folyamatosan működő temploma - írja az

Jézus születési helyéről és születésének időpontjáról történelmi szempontból rendkívül nehéz bizonyosat mondani. A tudomány számára a következő kérdések merülnek fel: hol (és mikor) született Jézus? Volt-e Betlehem nevű város Jézus születésekor? Egy vagy két ilyen város volt? Ha pedig több Betlehem volt, akkor melyikben született? Illetve egyáltalán: Betlehemben vagy Názáretben született?

A betlehemi Születés Temploma helyén a rómaiak egy görög istennek, Adonisznak állítottak emléket, feltehetően egy szentéllyel. Giuseppe Ricciotti archeológus szerint a templomot annak a barlangnak a tetejébe építették, amely eredetileg Adonisz szent helye volt, és később a keresztények ezt Jézus szülőhelyeként kezdték tisztelni. Ugyanakkor a keresztény teológusok szerint éppen fordítva történt: a rómaiak azért építettek utólag - Hadrianus császár idején - Adonisz-szentélyt ide, hogy a keresztény Megváltó születésének helyét elfeledtessék.

Jézus születésével kapcsolatban nagyon sok a kérdőjel. Egy izraeli régész, Avraham Oshri 2005-ben az Archeology című folyóiratban megjelent cikkében kétségbe vonta azt, hogy Nagy Heródes idején, tehát Jézus születése idején létezett-e egyáltalán Betlehem nevű város Júdeában. Az Oshri véleménye alapján nyilvánvaló, hogy a júdeai Betlehem már a vaskorban, illetve Dávid király korában, vagyis Krisztus előtt 1000 évvel létezett, ugyanakkor arra, hogy folyamatosan lakott lett volna ez a város, éppen Nagy Heródes és Krisztus születése idején hiányoznak a régészeti bizonyítékok. Ugyanakkor Betlehem a késő római és a bizánci korban, tehát több száz évvel Krisztus születése után, már ismét bizonyíthatóan lakott volt - ezt Oshri is elismeri. Az izraeli régész tehát a körülbelül 1500 évet átfogó periódus kétharmadánál, éppen Krisztus születésekor vonja kétségbe azt, hogy Betlehem lakott település lett volna. Az izraeli régészeti hivatal korábbi vezető beosztású archeológusa ezért azt gondolja, hogy a júdeai Betlehemet a Biblia - azon belül is két evangélista, Lukács és Máté - azért jelöli meg Jézus szülőhelyeként, mert így elfogadottabbá tehették a kortársak szemében a keresztény Megváltót.

Máté szerint Szent József és Szűz Mária Betlehemben éltek Jézus születésekor, és csak később költöztek át Názáretbe. Szerinte tehát Jézus születése után a déli Júdeából az északi Galileába vándoroltak a szülők.

Lukács evangéliuma szerint viszont a terhessége utolsó szakaszában járó Mária 90 kilométert utazott Szent József szülővárosába, Betlehembe, méghozzá Názáretből.

A két evangélium kétféle családtörténete Rudolf Steinert, az antropozófia atyját egészen különleges gondolatokra sarkallta: szerinte két különböző családról volt szó, amelyben a gyereket mindkét családban Jézusnak hívták .

A legrégebbi evangélium, Márk műve nem szól Jézus szülőhelyéről, így a későbbi evangéliumok inkább a hitviták miatt fontosak. Ugyanakkor feltűnő, hogy Jézust názáretinek, nem betleheminek nevezik a keresztények. Ez a National Geographic 2008-as cikke szerint felveti a názáreti születés, tehát nem a júdeai, hanem a galileai születés lehetőségét is. A tekintélyes német szerző, Gerd Theissen is úgy véli: Jézus Názáretben született, ahol apja, József élt és dolgozott.