Jane Goodall Budapesten: emberként a spirituális evolúció útjára is rá kell lépnünk
A világhírű etológus szerint az emberiség elmozdult egy erősen materialista társadalom irányába, ahol minden a pénzről és a hatalomról szól.
Elképesztő nyugalmat árasztó megjelenésével nagy hatású előadást tartott kedd este Dr. Jane Goodall angol etológus, csimpánzkutató, természetvédő Budapesten – írta a Telex.
A ELTE Lágymányosi Campusán tartott, mintegy félórás előadás során Goodall, aki 89 éves kora ellenére állva mondta azt végig, és a megjelentek előtt hangsúlyozta:
„emberként a spirituális evolúció útjára is rá kell lépnünk, és fel kell hagynunk azzal, hogy mindenki a saját alagútját ássa a fény felé, mert csak együtt sikerülhet a bolygó megmentése.”
Az előadás fő témája az ökológiai katasztrófa volt, amely a Földet fenyegeti, és annak a reménynek a jelenléte, amely Jane Goodall tavaly megjelent kötetének, A remény könyvének a központi témája.
Az előadás előtt egy kerekasztal beszélgetésen érdezték Goodallt, melyen részt vett Orvos-Tóth Noémi pszichológus (a beszélgetés házigazdája), Máté Bence természetfotós és Takács-Sánta András humánökológus, az ELTE docense.
A beszélgetésen alatt a stressz kezeléséről is kérdezték az etológust, aki elmondta, élete során rengeteg stressz érte. A II. világháborúban nőtt fel, majd a tanzániai Gombéban, ahol kutatásait végezte, elrabolták a diákjait, de volt számos eset, amikor komoly anyagi gondokkal kellett megküzdenie. Azt mondta, a családjától tanulta azt a képességet, hogy makacs és megküzd minden nehézséggel, ami szembejön. Ha valamit nem tudok megoldani, félreteszem, várok, beszélek olyanokkal, akik segíthetnek és a stresszes helyzeteket megpróbálom kiűzni a fejemből – mondta a tudós.
Goodall szerint manapság az a probléma, hogy elmozdultunk egy erősen materialista társadalom irányába, minden a pénzről és a hatalomról szól. Elvesztettük a természettel való kapcsolatunkat, pedig tudnunk kell, hogy a természetben töltött idő nagyon fontos az elménk számára – olvasható a cikkben. Ezután a csimpánzokról és pályafutása elejéről beszélt hosszabban, és arról, hogy ma már tudjuk, 98,6 százalékban azonos a DNS-ünk a csimpánzokéval, habár régen még csak azt látta, hogy mennyire hasonlóan viselkednek, mint az ember.
Elmesélte, hogy amikor még nem járt egyetemre, 1961-ben sok professzor azt vallotta, nem szabadna neveket adni a csimpánzoknak, hanem számokkal kellene jelölni őket, mert nincsenek érzéseik, félelmeik, tulajdonságaik.
Goodall megfigyeléseinek köszönhetően azonban a tudomány most már elfogadja, hogy részei vagyunk az állatok birodalmának és nem kívülállók. Hasonlóan más állatokhoz, akiknek az intelligenciáját most kezdjük jobban megismerni.
(Fotó: Sven Hoppe/DPA/AFP)
