Lassan új bolygóra lenne szükségünk a főemlőskutató szerint
Munkásságának ötvenedik évfordulója alkalmából a Pécsi Tudományegyetem (PTE) meghívására ismét Pécsen tartózkodik a világhírű angol főemlőskutató, Jane Goodall. Az ENSZ-békenagykövet ötven éve kezdte el tanulmányozni a vad csimpánzokat az afrikai Gombe Nemzeti Parkban. Pécsi előadását a csimpánzok jellegzetes üdvözlő huhogásával kezdte. Kitért rá: az elmúlt fél évszázadban rengeteget fejlődött a tudomány, s azóta rengeteg tapasztalatot, ismeretet szerzett. Alapvető célja, vagyis a természet megóvása és becsben tartása viszont nem változott – hangsúlyozta.
”A korábbi generációk veszélybe sodorták a jövőnket. Ha a Földön minden egyes ember az átlag európai életmódját folytatná, akkor új bolygókra lenne szükség, hogy legyen elég energiaforrás. De csak egy bolygónk van” – jegyezte meg.
A tudós legfontosabb eredményének azt tekinti, hogy kiderült, mennyire hasonlítanak a csimpánzok az emberekre, ők is kommunikálnak, eszközöket használnak. ”Nemcsak hangokkal, hanem gesztusokkal is kifejezik magukat, ugyanakkor tudnak agresszívek is lenni, pontosan ugyanolyan kontextusban, mint az emberek. A viselkedési formák pedig egyik generációról a másikra „hagyományként” öröklődnek. A két faj immunrendszere is hasonló, így egymás fertőző betegségei átadhatók” – emelte ki.
A főemlőskutató népszerűségét jelzi, hogy az a mintegy háromszáz érdeklődő, aki helyhiány miatt nem jutott be az előadóterembe, az előtérben kihelyezett televíziókon nézte végig az előadást. A prezentációt követően a csimpánzkutatónak még arra is maradt energiája, hogy dedikálja a hosszú sorban álló rajongók számára a közelmúltban magyarul is megjelent, Nálatok vannak még állatok? című könyvét, mely a természet megóvásának jelentőségéről szól.
Az idén 76 éves tudós fiatalon titkárnői és szerkesztő-asszisztensi állásokat töltött be az Oxfordi Egyetemen és egy dokumentumfilm-stúdióban, de volt pincér is. Egy régi barátja meghívására Kenyába utazott, ahol találkozott Louis Leakeyvel, a brit-kenyai régész-antropológussal, aki munkát adott neki, és rábeszélte a csimpánzok életének tanulmányozására.
Jane Goodall 1960 júliusában kezdte el a munkát Tanzániában a Gombe kutatóállomáson. A tudományos világ elismerését az hozta meg számára, hogy feltárta: a csimpánzok tudnak botocskával hangyákat halászni a bolyból, köveket fegyverként alkalmazni – vagyis képesek eszközök használatára.
Mentora, Leakey elérte, hogy egyetemi tanulmányok nélkül is doktorálhasson a Cambridge-i Egyetemen. Goodall 1967 óta a Gombei Természetkutató Intézet igazgatója, majd 1977-ben megalakította a Jane Goodall Természetkutató Intézetet, 1986-ban pedig a Csimpánzokat Védő és Gondozó Bizottságot. Több egyetem vendégelőadója, 2005-ben a PTE díszdoktorává választotta.
