Ilyet harminc éve nem csináltak Magyarországon

Több mint három évtized elteltével az idén újraindult Magyarországon az intézményesített rózsanemesítés az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet budatétényi területén, az intézet kutatói egy egyedi, perzsaszem mintájú rózsa nemesítésén dolgoznak – közölte az intézet kommunikációs cége az MTI-vel csütörtökön.

2013. augusztus 22., 12:36

A közlemény szerint az új növény – amely egy nemes rózsa és a perzsa vadrózsa keresztezéséből jön létre – unikumként jelenhet meg később a piacon, mivel a világon várhatóan egyedül ez lesz az egyetlen olyan nemesített rózsa, amelynek a szirmai tövén egy sötét folt található, amely felülről nézve sötét gyűrűnek látszik.

A fehér vagy sárgás szemfolt ugyan nem ritka a nemesített kerti rózsánál sem, a sötét mintázat azonban különleges. A rózsa fényes lombozata pedig igen ellenállóan viselkedik majd a gombabetegségekkel szemben – emeli ki a közlemény.

Boronkay Gábor, a kutatóintézet tudományos munkatársa a közlemény szerint elmondta: egy piacképes rózsafajta előállítása 7-8 évet vesz igénybe, s még néhány év kell a fajta felszaporításához. A nemesítés jelenleg a kezdeti vizsgálatoknál tart, az első eredményeket ősszel kapják meg – tette hozzá.

A közlemény felidézi, hogy a kutatóintézetben a hivatalos rózsanemesítési munkák 1981-ben értek véget, amikor Márk Gergely, a világhírű rózsanemesítő nyugdíjba ment. Az azóta eltelt harminckét év alatt világszerte megváltozott a rózsakultúra, így a nemesítőknek új igényekhez kell igazodniuk. Megnőtt az érdeklődés a szokatlan mintázatú virágok iránt, ezért a kutatóintézet különleges és egyedi rózsákat kíván előállítani, amelyekkel kiegészíthető a virágpiac kínálata.

Az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet bárki által látogatható rózsakertje, az úgynevezett Rozárium 2,5 hektáron terül el. Ebből egy teljes hektárt tesz ki csak a rózsaágyások területe, ahol 1200 beazonosított, regisztrált rózsafajta tekinthető meg. Ezek közül 200-at Márk Gergely nemesített. Jelenleg mintegy 8 ezer tő rózsa van kiültetve a Magyarország legnagyobb rózsakertjének számító területen. A legrégebbi rózsa, a Versicolor őse, egyes források szerint, 1250-ben bukkant fel Európában.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.