Így használja a magyar a Facebookot

Magyarországon a felnőttek leginkább az ismerőseikkel, családtagjaikkal tartják a kapcsolatot a közösségi oldalakon, az üzleti kapcsolattartás vagy a munkakeresés viszont legtöbbjük számára nem itt zajlik – derül ki a Kutatópont legfrissebb elemzéséből, amelyet kedden juttatott el az MTI-hez.

2014. július 29., 13:52

A kétezer felnőtt személyes megkérdezésével készült kutatás eredményéből kiderül: az emberek fele nem kíváncsi a cégek, szervezetek megnyilvánulásaira.

A legnépszerűbb közösségi oldal a Facebook, itt tízből négy magyar felnőtt van jelen, míg a második helyen a Skype áll, majd a YouTube és a Google+. A többit a felnőtt lakosság legfeljebb négy százaléka használja.

A Facebookon a 18–29 évesek háromnegyede van jelen, a felsőfokú végzettségűek 62 százaléka, a budapestiek több mint fele. A felhasználók 17 százaléka napi rendszerességgel tartja itt a kapcsolatot barátaival, 13 százaléka a családjával, 10 százalékuk pedig szórakozásra használja az oldalt.

A munkakeresés nem napi és heti szintű elfoglaltság itt: a válaszadók 4 százaléka teszi csak minden nap, 12 százaléka hetente, 20 százaléka legfeljebb havonta. A regisztráltak 61 százaléka még sosem keresett munkát itt.

Üzleti kapcsolattartásra még ennél is kevesebben alkalmazzák ezeket az oldalakat: a közösségi oldalak tagjainak 63 százaléka soha nem ilyen felületen beszél üzleti partnereivel.

Az aktív tagok napi rendszerességgel leginkább arra használják a legnagyobb közösségi portált, hogy hírt adjanak magukról, cseteljenek, üzeneteket küldjenek (a tagok 35 százaléka), meglátogassák közeli ismerőseik profilját (21 százalék), illetve kedvelt oldalukat (16 százalék).

Kiderült az is: az emberek a közösségi oldalakon nem foglalkoznak politikával; tízből hét válaszadó soha nem nyilvánul meg közéleti kérdésekben.

Az előfeltevéssel szemben nem olyan gyakori a hazai Facebook-felhasználók körében az, hogy valakit vagy valamit kövessenek az oldalon: a 75 százalék senkit, semmit nem követ.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.