Időutazók piszkálják a részecskegyorsítót?
Tizennégy havi szünet után péntek este újraindították a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Központ (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC) - közölte a CERN.
"Az első kísérleti protonbelövések 16 óra tájban kezdődtek el " - mondta el James Gillies, a CERN szóvivője, aki hozzátette, hogy a részecskék belövése egyelőre csak töredékmásodpercekig tart. "Ha minden rendben megy péntek éjjel, szombat reggel 7 óra tájban néhány percre elkezdjük egy protonnyaláb körbevezetését" - mondta a szóvivő.
Az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotok újraalkotására hivatott, 20 éves munkával Genf közelében megépült létesítményben 2008-ban kezdték meg az első protonnyalábok keringetését, de néhány nappal később meghibásodás miatt le kellett állítani a 3,9 milliárd eurós (csaknem 1054 milliárd forintos) berendezést.
Szabotázs a jövőből
A sorozatos hibákat a legtöbb tudós véletlennel magyarázza, de nem mindenki ért egyet. Bech Nielsen, a koppenhágai Niels Bohr intézet kutatója és Masao Ninomiya, a kiotói Yukawa Elméleti Fizikai Intézet munkatársa az elmúlt évben több tanulmány tettek közzé a témában. A két fizikus úgy véli, a CERN célja ellenkezik az univerzum törvényével, ezért nem járnak eredménnyel a kísérletek – idézi a TIME írását a VG Online.
Nielsen és Ninomiya úgy látják, hogy nem véletlen balesetekről van szó, hanem, visszafelé ható kronológiai okokról vagyis a jövő szabotázsáról. A tudósok úgy látják, hogy a Higgs-bozon felfedezése a természet törvényeivel ellentétes, ezért a jövő hullámokat küld vissza, hogy megvédje a rendszert a beavatkozástól. És mit szól ehhez maga Peter Higgs? A névadó továbbra is bízik abban, hogy az általa körülírt részecske létezését hamarosan bizonyítják.
Ha viszont a két fizikusnak van igaza, a gyorsító újra meghibásodik.
