Hitler képtolvajának kincsei
Véletlenül került elő egy, a náciknak dolgozó műkereskedő fiánál vagy 1.500 értékes műtárgy, amelyek közül sokat zsidó tulajdonosuktól vehettek el. A férfi leleplezése után meghalt – és svájci múzeumra hagyta sajátos gyűjteményét. Az ügy és a nyomozás folytatódik – írja a .
Hildebrand Gurlitt ismert műkereskedő volt a két háború között Németországban. Annak ellenére, hogy felmenői között zsidók is voltak, részt vehetett Hitler őrült programjában, amely az „elfajzott”, azaz modern műalkotásokat távolította el az ország múzeumaiból. A műtárgyakat azután jó pénzért bel- és külföldön értékesítették. A szakember, aki korábban még a kortárs művészet egyik népszerűsítője volt, vállalta a dicstelen feladatot s egyúttal „félretett” magának is nem kevés műalkotást. Nem csak moderneket, hanem korábbi nagy mesterek alkotásait is, amelyet elraboltak, vagy jelképes áron „megvettek” zsidó tulajdonosaiktól. Ez annál is könnyebb volt számára, mivel 1938-1941 között a nácik megbízásából a négy szakember egyike volt, akik „gyűjtötték” a megszállt európai országokból a jövendő linzi „Führermuseum” anyagát. Gurlitt feladata az volt, hogy Franciaországban szerezze meg a Hitler-múzeumban kiállításra méltó alkotásokat.
A háború után eljárás indult ugyan ellene, de nem ítélték el. Visszavonultan élt és azt állította, hogy műgyűjteménye elpusztult, amikor a szövetségesek pusztító légitámadása 1945 tavaszán lángba borította Drezdát. Az 1956-ban elhunyt műkereskedőt azután évtizedekre elfelejtették, amikor teljesen véletlenül figyeltek fel fiára, Hildebrand Gurlittre. Az is művészettörténész volt, de soha nem dolgozott. Mint most kiderült: abból élt, hogy eladta az apjától örökölt képeket – amelyeket az a náci időkben szerzett, máig tisztázatlan körülmények között.
Lebukás a zürichi vonaton
A hatóságok 2010-ben Svájcból Bajorországba tartó vonaton, rutin-ellenőrzésen figyeltek fel a nagy összegű készpénzzel utazó és zavartan viselkedő idős férfire. Mint kiderült, bejelentett lakása ugyan az ausztriai Salzburgban volt, de mindig Münchenben lakott. Amikor ottani tágas öröklakását, ahol a tulajdonos egyedül élt, pénzmosásra, adócsalásra gyanakodva átkutatták a nyomozók, elképedésükre rendkívül értékes műalkotások százait találták elraktározva. Apja történetének ismeretében kézenfekvő volt a gyanú, hogy egykori jogos tulajdonosaiktól rablott kincsről van szó – de Gurlitt azt állította, hogy apja annak idején vásárolta azokat. Ám a gyanú erősödött – majd lakatlan salzburgi házában további több száz műalkotásra bukkantak...
Gurlitt ezek után beleegyezett, hogy kivizsgálják az összesen mintegy 1.500 alkotás származását s azokról, amelyek jogtalanul kerültek birtokába, lemond. Az ügyet a bajor hatóságok két teljes évig titokban tartva nyomoztak, amíg a német sajtó nyilvánosságra nem hozta a történteket. A vizsgálatok még javában folytak, amikor a 82 éves, beteges férfi idén meghalt. Végrendeletében pedig minden képét a Berni Múzeumra hagyta...
Ötszáz kép tulajdonosát keresik
A váratlan fejlemény hosszú tárgyalásokat hozott a svájci főváros illetékesei valamint a német szövetségi és a bajor kormány között. A svájciak kikötötték: a Gurlitt-gyűjtemény mindazon darabjai, amelyeknél fennáll a gyanú, hogy törvénysértő módon kerültek utolsó tulajdonosukhoz, Németországban maradnak s az ottani hatóságok vállalják: mindent megtesznek az eredeti tulajdonosok, illetve örököseik felkutatására s az ügy rendezésére. Ötszáznál több képről van szó, így ez hosszú, bonyolult feladatnak ígérkezik, amelyet csak tovább bonyolít, hogy Gurlitt egyetlen élő rokona, egy unokahúg, megtámadta a végrendeletet... A svájciak így is elégedettek lehetnek a váratlan adománnyal, amely többek között Monet, Courbet, Gauguin, Cézanne alkotásait tartalmazza.
A Zsidó Világkongresszus sajátosnak minősítette, hogy a német hatóságok évekig hallgattak a Gurlitt-féle kincsek felbukkanásáról és emlékeztettek: eddig is rendkívül lassú, vontatott volt a munka, amellyel fel kívánják deríteni Németországban a nácik által elrablott műkincseket. Svájci történészek viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy az ottani múzeumok 90 százalékát sem vizsgálták még meg abból a szempontból, nincs-e birtokukban illegálisan oda származtatott műtárgy.
(Forrás:
ger-mánia.hu)
