Hátbatámadás jobbról

„Eljön az idő, hogy az MTI egy külvárosi, romos gyár falán olvasható graffitit fog megjelölni hírforrásként” – poénkodott egy hozzászóló a Napraforgóblog oldalán. Nem véletlenül. Hatalmas karriert futott be az internetes napló ismeretlen bloggere. Írását annak megjelenése után villámsebesen szemlézte a nemzeti hírügynökség.

A napraforgo966 álnéven bejelentkező illető május 2-án, délelőtt 10 óra 36 perckor egyetlen bejegyzést írt vadonatúj oldalára, ezzel a címmel: „Kinek a zsoldosa Ángyán József?” Az ismeretlen azt állította, hogy a volt fideszes agrárállamtitkár nem a kormány birtokpolitikája miatt távozott a tárcától, hanem azért, mert haverjait kicsapták onnan. A szerző zűrzavaros szövegében Ángyán állítólagos csendestársairól, rokonairól értekezett, s ezzel a feljelentéssel zárta a mondandóját: „meddig tűri ezt a miniszterelnök?”

Földek, hírek, riportok

Sejthető, honnan fúj a blogszél. Korábban írtunk már arról, hogy Ángyán az állami földek furcsa bérbeadási gyakorlata miatt vette a kalapját, és szállt ki a kormányból. Amiatt tiltakozott, hogy Fejér megyében a helyi gazdák hoppon maradnak, mert Fidesz-közeli új földesurak kapták bérbe a földeket. A „szerencsések” közé tartozik Nyerges Zsolt, Simicska Lajos üzlettársa vagy Orbán Viktor barátja, a felcsúti nagyvállalkozó és polgármester, Mészáros Lőrinc is.

Később Ángyán rátett még egy lapáttal: a Hír24-nek úgy nyilatkozott, hogy az uniós földtámogatási pénz megszerzése a legnagyobb üzlet: a szocialista érdekkörhöz sorolt Leisztinger Tamás agrárcégei 669 millió forintot tettek zsebre, a fideszes érdekkörhöz tartozóként elkönyvelt Nyergesék vállalkozásai pedig egymilliárd-nyolcvankilencmilliót.

– Nem ezt ígértük! – üzente Ángyán Orbánnak.
A válasz nem váratott sokáig magára.

A Magyar Távirati Iroda lojális urai azonnal felfigyeltek az új blogra, és négy órán belül, 14 óra 10 perckor részletesen közölték, miről írt a blog aznap regisztrált szerzője. Csak sejteni lehet, hogyan akadtak rá olyan gyorsan a több ezer magyar internetes napló közül pont az Ángyánt támadó bejegyzésre. Feltehetően valaki súgott, hiszen sokáig az újságírók sem találták a blogot.

Hiába tiltakozott az exállamtitkár, az LMP – Belénessy Csaba, az MTI vezérigazgatója így tett pontot az ügy végére: azért dolgozták fel a blogbejegyzést, mert „hírértékűnek ítélték”.

Lapunknak adott interjúja óta magától Belénessytől tudjuk: „a közszolgálatnak lojálisnak kell lennie a kormányhoz, és tisztességesnek az ellenzékhez.”

Az ígéret első felét most biztosan teljesítették. Nem is először. Tavaly Lomnici Zoltán volt főbíró arcát takarták ki a köztévé Híradójának tudósításában. A magyar médiatörvényt bíráló zöldpárti uniós képviselőről, Daniel Cohn-Benditről pedig azt állították, hogy kiviharzott az ülésteremből, amikor a köztévé riportere őt kényes ügyben kérdezte. Holott a politikus válaszolt a kérdésre, és csak fél óra múlva távozott a teremből, mert indult a repülőgépe. A jutalom nem maradhatott el: Papp Dánielt, a hamis tudósítást készítő riportert kinevezték az MTVA Hír- és Hírháttér-főszerkesztősége élére.

És akkor még nem említettük az Operaház előtti, több tízezres ellenzéki tüntetésről szóló tudósítást, amelyben szinte üres utcaképet mutattak, vagy azt az esetet, amikor azt a látszatot keltették, hogy a tévés szakszervezetek elhatárolódnak a Lomnici-ügy miatt éhségsztrájkoló kollégáiktól.

Álnéven hazudnak

Hogy miért használtak most egy blogot fegyverként? Mert már bevált.

A jobbos politikusok vagy azok rajongói, táskahordozói netes naplóbejegyzésekkel, cikkekkel, manipulált levelekkel eddig is gyakran üzentek az ellentábornak. Tavaly Böszörményi Nagy Gergely, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium huszonéves főosztályvezető-helyettese „Robin Masters” álnéven írt kioktató, hímsoviniszta blogbejegyzést, amit az Egymillióan a magyar sajtószabadságért Nem tetszik a rendszer című videoklipjében éneklő Karsay Dorottyának címzett.

A kormányzati tótumfaktum a Mandinder.hu blogjában a „következő szomorú vasárnapra egy kiadós együttlétet ajánlott” a fiatal lánynak, akit egészen helyesnek, ám modorosnak és affektálónak jellemzett. Azt is javasolta neki: ideje elgondolkodni azon, hogy „a diplomád nem azért értéktelen-e, mert te is szabad bölcsészetre mentél”.

A levélforma korábban sem volt ismeretlen, használták már politikai fegyverként. Az őszödi beszéd nyilvánossága hozatala után ellenzéki össztűz zúdult a szocialistákra, szinte hadszíntér lett az utca, európai államfők, miniszterelnökök, királyok érkeztek a zajos Budapestre, hogy megünnepeljék az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóját. Ekkoriban jelent meg a Magyar Nemzetben a nemrég elhunyt Zádor Ervin állítólagos írása. Ő volt az a legendás vízilabdázó, akit a melbourne-i legendás orosz-magyar mérkőzésen a szovjet Prokopov a vízben megütött. Akkoriban a magyar olimpikon vérző fejű fényképe bejárta a világsajtót.

Zádor a Magyar Nemzetben publikált, neki tulajdonított levélben azzal magyarázta távolmaradását az ünnepségekről, hogy „még mindig ugyanazok vannak hatalmon, akik évtizedekkel ezelőtt az ország elhagyására kényszerítettek”.

Később az olimpikon a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak úgy nyilatkozott, hogy semmilyen levelet nem küldött, azt sem tudja, hogy Magyarországon éppen ki a kormányfő, és különben is, azért nem tudott eljönni az ünnepségre, mert nem találta az útlevelét. A lap bocsánatot kért az ügy miatt, állítólag Kárpáti Györgytől kapták faxon a levelet. Hogy ő lojalitásból, túlbuzgóságból vagy kérésre küldte el az írást? Nem tudni.

Az eset feltűnően hasonlított az úgynevezett Teller-levélre, amelyet három évvel korábban a Népszabadság közölt. A világhírű tudósnak tulajdonított levél akkor a Fideszt kritizálta. Később kiderült: az irat hamis.

A jobboldali táboron belüli harc az Ángyánt gyalázó bloghoz hasonlóan többnyire álnéven zajlik. „A nagytőke egyes köreivel szövetkeznek Orbán Viktor politikai ellenfelei” – írta Horváth Zsolt Schmidt Mária ante portas című cikkében egy évvel később. Ki volt valójában a szerző? Ma sem tudni. Feltehetően álnév mögé rejtőzött. Az írás többek mellett a nemrég államfőnek megválasztott Áder Jánost hozta kellemetlen helyzetbe. Hónapokig arról írtak a lapok, Orbán Viktor ezzel a cikkel üzent párttársának, hogy ne szervezkedjen.

A Horváth álnéven publikáló illető ugyanis azt állította, hogy Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója „egy új jobboldali párt létrehozása érdekében hetek óta megbeszéléseket kezdeményez a Fidesz politikusaival, polgármestereivel”. A írás szerint az új párt vezére Áder János lehet. Az érintett beperelte a Magyar Nemzetet, és nyert. Aztán „uniós száműzetésbe” vonult.

Simicska és a toll

Korábban Pokorni Zoltán jutott hasonló sorsra. Őt egy Egei Antal nevű egyetemista támadta meg, ugyancsak Orbán-ellenes szervezkedés vádjával a Magyar Nemzetben. Volt, aki egy ismert jobboldali újságírót sejtett az álnév mögött, akinek Simicska Lajos vezette a tollát, mások szerint üzleti körök üzentek a cikkel Orbánnak: ne hagyja, hogy bárki túlzottan megerősödjön mellette. A lényeg, hogy Pokorni hátrébb lépett az országos és a fővárosi politikától.

Hatott az üzenőfüzet.