Félbevágták a holtakat
Erődítményszerű falak védték a bolgár Provadija környékén egykor állt települést, melynek lakói a sókitermelésből gazdagodtak meg. A települést Európa legrégebbi városai között tartják számon a történészek.
Különleges iparág jelent meg körülbelül a Kr. e. 5-6. évezredben a mai Bulgária területén és ritka, furcsa temetkezési szokásokra utalnak az itt élő ősi népesség leletei, írja az
Origo.Vaszil Nikolov bolgár professzor szerint ezek a legrégebbi és legmasszívabb erődítmények a prehisztorikus (történelem előtti) Európában. A BBC Európa legrégebbi prehisztorikus városának tartja a lelőhelyet. A településen háromszáz vagy háromszázötven ember élhetett egykor a kétszintes házakban. Nikolov szerint az itt élők elsősorban sókitermeléssel foglalkoztak, a sót a sós vízből nyerték ki.
Nikolov tanulmányában nem írja, hogy Provadija-Szolnicata lenne az első város Európában, de a városi lét korabeli kritériumait felsorolva számosat igazolhatónak talál. Így például az ősi település egy mezőgazdasági régió központja volt és specializált termelés jellemezte (sókitermelés – ez a legerősebb kritérium Nikolov szerint). De kereskedelmi, katonai és „ideológiai” központ is lehetett az 5. évezredben ez a település a bolgár kutató szerint.
Provadija-Szolnicata sírjai és temetője is azt bizonyítja, hogy gazdag emberek éltek itt. Különös temetkezési szertartásaik voltak, ugyanis a holttesteket kettévágták, és csak a medence fölötti részeket temették el. A város körülbelül 500 éven át virágzott a Kr. e. 5. évezredben, majd egy szárazabb periódus miatt kihalt.
