Elsősorban férfiakkal nemi életet élő férfiak körében terjed a majomhimlő

A majomhimlő május elején kezdett el terjedni világszerte, és a tünetek, valamint a terjedés sebessége azonban szokatlannak mondható ahhoz képest, amit a szakértők eddig Afrikában tapasztaltak. A terjedés epicentruma Európában van, mivel az eddigi 2103 regisztrált fertőzött közül 84 százalékot kontinensünkön regisztráltak.

Kemenesi Gábor a 24.hu-nak adott interjúban azt mondta, hogy a vírus akár még tovább is fejlődhet Európában. Hangsúlyozta: a korábbi járványok közül a legnagyobb, 2017-es is „csak” néhány száz megbetegedést okozott Nigériában, és a betegségről, tünetekről szerzett eddigi ismereteket is az afrikai esetek által rögzítették.

Eszerint a vírus valamilyen állatról emberekre jutva, közöttük főként a közeli kontaktust jelentő családi, otthoni közegekben terjed.

A megfertőződés után 5-13 nappal jelennek meg az első tünetek – fáradtság, láz, nyirokcsomó-duzzanat, fej- és izomfájdalmak –, majd a lázat követően 1-3 napon belül felbukkannak a kiütések is, amelyek a fejtől kiindulva a test többi részére is átterjednek, majd később feltelnek, kifakadnak és leszáradnak. „Ez az a »tankönyvi tudásunk«, amit az Afrikán kívüli, önálló terjedés nagyon sok ponton át fog írni, amit nekünk a sikeres védekezés érdekében a lehető leggyorsabban le kell követnünk" – mondta Kemenesi Gábor.

A virológus hangsúlyozta azt is, hogy már most is jelentős változásokat látnak a tüneteknél. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) például arról számolt be, hogy betegség első jeleként a szájban, a nemi szervek és a végbélnyílás környékén alakulnak ki a fekélyek, amelyek aztán később csak elszórtan, lokalizálva jelennek meg a test más bőrfelületein, azután pedig az érintett bőrterületeken különböző állapotú fekélyek sorakoznak egymás mellett.

Kemenesi Gábor szerint ez a változás azzal magyarázható, hogy a most a fertőzés elsősorban – de nem kizárólag – az úgynevezett MSM-csoportban (Men who have Sex with Men), vagyis olyan férfiak közt terjed, akik más férfiakkal élnek nemi életet. A virológus hangsúlyozta, hogy mindemellett nemszabad olyan hibába esni, mint a HIV esetén, amikor az előítéletek a vírus terjedését is nagyban előmozdították. Hozzátette: a járványügyi védekezés szempontjából előnyös az, hogy a vírus egy jól behatárolható közegben terjed elsősorban. Így a célzott kommunikáció, a kontaktuskutatás és a transzmisszió fékezésének megszervezése is könnyebb.

Ebben a fázisban a járvány még könnyebben kezelhető. Nagyon fontos lenne minél hamarabb felderíteni és elfogni, mielőtt kitör a közösségből és kevésbé átlátható módon terjed a társadalom szélesebb rétegeiben vagy más közegekben

– fogalmazott a virológus.

Arról, hogy mennyi esély van a majomhimlő mutálódására, Kemenesi Gábor azt mondta: a kutatók helyzete most nehezebb, mint a koronavírus esetében volt. A majomhimlőt nem lehet a SARS-hoz hasonlítani, sokkal bonyolultabb vírusról van szó. Nagyobb a genomja, több a génje, ami azt jelenti, sokkal több helyen jelenhet meg változás – írta az Index összesítése az interjúról. A virológus az interjú végén hangsúlyozta: a majomhimlő jelenleg nem jelent kockázatot az utca emberére nézve, a tömegközlekedésen jó eséllyel senki sem fogja ezt elkapni. A tudósok is csak amiatt aggódnak, hogy a vírus az emberek közt szélesebb körben, vagy akár az állatok közt is terjedni kezdhet, aminek révén továbbfejlődhet és állandóan cirkulálhat Afrikán kívül is. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerint Magyarországon eddig összesen hat majomhimlős esetet regisztráltak.

(Kiemelt kép: MTI/AP/CDC)