Doktor Twitter

- Egyáltalán: van másik orvosi jövőkutató a világon?

– Nincs. Csináltam egy új szakmát, mert nem akartam beskatulyázódni. Így lettem orvosi jövőkutató. Azzal foglalkozom, hogyan lehet fölkészíteni az egészségügy résztvevőit – betegtől az orvoson át a döntéshozóig – az elképesztő technológiai változásra, ami az orvoslásban várható. Sőt: már itt van. Egyre fontosabb a digitális világ, mind több az e-páciens, ez eldőlt.

– Kiből lesz digitális beteg? Pontosabban: e-páciens?

– Aki betegséggel küzd, szeretne minél többet tudni a betegségéről. Ma már rögtön az okostelefonhoz, tablethez nyúlunk, keresünk az interneten. Mert az a leggyorsabb. Ugyanakkor nehéz eligazodni a netinformációk között. Tanulmányok szerint tíz orvosi weboldal közül hét hamis információkat tartalmaz. Én úgy látom: inkább kilenc a tízből.

– Mert az információkat sokszor csak az üzleti érdekek diktálják?

– Igen. Az orvoslásban is megesik. Az e-páciens tehát az, aki jól használja a webet, tudja, hogyan kell az információt értékelni, feldolgozni.

– Mégis: miként képes az e-páciens kiszűrni az őrült dolgokat, a hamis statisztikákat vagy egy megtévesztő orvosságot?

– Egy könyvnél is megnézzük, ki a szerzője, melyik kiadó jelentette meg, tán még a recenziókat is ismerjük. A weboldal kapcsán szintén utánajárok, ki a szerző, a honlap tulajdonosa, van-e jogi leírás az oldalról – ami lényeges orvosi tartalmaknál. Nem mindegy az sem: egy napja írták vagy hat éve, létezik-e archívuma vagy sem. Én már a monitoron „kiszagolom” az adott weboldal hitelességét. De egyre többen értik az internet működését, mi az a minőségi információ.

– Nem lenne egyszerűbb bejelentkezni egy orvoshoz?

– Kétségtelen.

– Merthogy akkor legalább nem kell azon gondolkodnom: lehet, hogy az orvos valójában hentes, esetleg kőfaragó...

– Én mégis az e-páciens-mozgalom híve vagyok. A Webicina.com oldalunk ingyenesen segít abban – betegnek, orvosnak az egész világon
–, hogy adott egészségügyi témában melyek a legjobb minőségű weboldalak. Tehát nem a jók, hanem a legjobbak.

– Gondolom, huszonnégy órán át ügyeletben van a neten.

– Nem szükséges, mert remek a csapatom.

– És hogyan telik egy „átlagos” napja?

– Orvosi jövőkutatóként online kommunikálok. Most éppen a CNN-nek írok cikket, és a második könyvemen dolgozom, amely Amerikában jelenik meg. Közben tanítok a Semmelweis Egyetemen „digitális íráskészséget” orvosoknak, vagyis a közösségi média szerepét az orvoslásban. Ez egyedülálló kurzus a világon, magyarul és angolul is fut. Külföldre is sokat járok előadni. Mivel általában információfeldolgozásból áll a napom, folyamatosan frissítem személyes megjelenési csatornáimat, a blogomat, a Twittert meg a Facebook-profilomat. A Webicina.com-nak egyébként legalább félmillió beteg és orvos „dolgozik” világszerte – önként. Ma már húsz nyelven válogatjuk a legjobb információforrásokat – blogoktól a Facebookig. Célunk: mindenki ahhoz férjen hozzá, amire valóban szüksége van.

– Egy sebészt nyilván nem tud az internet helyettesíteni. De ha a mesterséges intelligencia, digitális technika válik természetessé, akkor az orvos és a páciens személyes kapcsolata már kevésbé lesz fontos?

– Nem! A jövő egészségügye egyensúlyt teremt az innovatív technológiák, az internet és a beteg–orvos személyes kapcsolat között.

– Ám ha a technika bizonyos szempontból kiszoríthatja az orvost, ráadásul a beteg is egyre képzettebb lesz az internet révén, akkor az orvos tekintélye csökkenhet.

– Ha a személyesség eltűnik a gyógyításból, elvész az orvoslás lényege. Amit nem engedhetünk. Másfelől: ha az orvoslás hárítja az innovatív technológiákat, akkor meg nem tudunk majd megfelelő ellátást nyújtani a betegnek. Mindenesetre nem értek egyet azokkal a jövőkutatókkal, akik azt állítják: tíz-tizenöt éven belül olyan algoritmusok, programok lesznek, amelyek helyettesíthetik az orvos munkáját. Bizonyára lesznek ilyen algoritmusok a mesterséges intelligencia révén. De a beteg–orvos személyes viszonyra – míg világ a világ – szükség lesz.

– Ennek az orvosok nagyon örülnek.

– A páciensek is. A jövő egészségügyében a beteg van a központban.

– Ma is ezt mondják...

– Még sincs így: az orvos sokszor nem tekinti partnerének a betegét. Pedig – amerikai egyetemek vizsgálatai szerint – a partnerként kezelt beteg jobban betartja a terápiát, mert érti, miért kell pontosan betartani.

– Mondana példát arra, melyik terület az, ahol az algoritmusok közelebb hozzák az internet világát a beteghez?

– Három évvel ezelőtt az IBM előjött egy szuperszámítógéppel, a Watsonnal, amellyel versenyre hívták az amerikai Mindent vagy semmit! televíziós játék két zsenijét. És a Watson legyőzte őket. Az elmúlt másfél évben amerikai onkológiai klinikákon tesztelték a szuperszámítógépet. Míg a világ legjobb professzorai egyszerre talán ötven kutatásnyi anyag eredményét tartják a fejükben, az IBM Watson másodpercenként 200 millió ilyen oldalt tud elolvasni. Az onkológiai klinikákon a Watson a beteg orvosi adatait elemezte, meg a teljes szakirodalmat, majd előállt három-négy kezelési tanáccsal, a gyógyítás lehetséges módjaival. Végül mindig az orvos döntött. De a tesztelésben részt vevő onkológusok azt nyilatkozták: a Watson hihetetlenül javította az ellátást. Most az egyik rákkutató központ megvette a Watsont, és alkalmazni kezdte. Ugye szuperszámítógépről beszélünk, amelynek nincsenek korlátai.

– Említette korábban: a vérnyomás- vagy a vércukorszintmérésre is vannak már új eszközök.

– Nagyon egyszerűek. Hoztam is egyet, Amerikából kaptam. Látja, az egyik kezemben az okostelefonom van, a másikban ez a pár centis készülék. A telefon hátuljához helyezve az eszközt egycsatornás EKG-t tudok készíteni saját magamról.

– De mikor lesz ez annyira olcsó, hogy bárki megvehesse?

– Hatodéves medikus voltam, a belklinikán az volt a feladatom, hogy zsúrkocsinyi EKG-készülékkel szaladgáljak. Több millió forintos eszközök voltak. Amit most mutattam, az csak tizenvalahányezer forintba kerül. Digitálisan tárol mindent, összehasonlíthatók az EKG-k különböző mérési időpontokban. Tehát nem igaz, hogy a technológia drága, nehéz és elérhetetlen. Hanem több nullával olcsóbb, és több nullával hatékonyabb. Ezerféle mérőkütyü létezik. Persze nem a technológiától leszünk egészségesebbek. Viszont az egészségtudatosságot segíti a technológia: az ember képben lesz, és karbantartja magát. De hiába növekszik az e-páciensek száma, vagy az orvosoké, akik értenek a webhez, a digitális változás a döntéshozókon múlik egy társadalomban. Azok az országok haladnak a leggyorsabban, amelyek nyitnak az új technológiákra.

– Tehát ha nem hívjuk fel a magyar döntéshozók figyelmét arra, hogy a technológiákon még pénzt is megtakaríthatnak, Magyarország megreked.

– Én mindent megteszek, évente száz előadást vállalok ezért. Dolgoztam már a spanyol, a holland és az ausztrál kormánnyal is.

– Keresték magyar kormányok?

– Nem. Amúgy én nem a magyar rendszerben dolgozom, hanem egy globális rendszerben.

– Csakhogy a globális rendszerből Magyarország sem írhatja ki magát.

– Igaza van! Aki engem megkeres, legyen az kormány, cég, egyetem, annak segítek. Nekem az a feladatom, hogy a globális trendeket lefordítsam a mindennapi orvoslás szintjére. Én nem egy korlátok közötti világban nevelkedtem, hanem az interneten: csakis az számít, én milyen tartalmat állítok elő.