Dinoszauruszok is kotlottak tojásaikon
Létezett olyan dinoszaurusz, amely ugyanúgy kotlott a tojásain, mint néhány madárfaj – állítják amerikai és kanadai kutatók vizsgálataik alapján. Felfedezésük újabb adalék a 65 millió évvel ezelőtt kipusztult őslények és a madarak közötti evolúciós kapcsolat megerősítéséhez.
A paleontológusokat régóta izgatja az téma, hogyan költötték ki kicsinyeiket a dinoszauruszok. Vajon teljesen betemették tojásaikat, mint a krokodilok vagy nyitott fészekben kotlottak rajtuk, mint például a tyúkok. A kanadai Calgary Egyetem és az amerikai Montana Állami Egyetem tudósai egy viszonylag kistermetű dinoszauruszféle, a Troodon megkövesedett tojásait vették szemügyre, amelyeket Alberta és Montana állam területén találtak. Megállapították, hogy az őshüllő szinte függőleges helyzetben, szélesebb részével lefelé rakta le tojásait az iszapba, majd a költő madarakhoz hasonlóan testével melengette azokat.
„Mind a héjfosszíliák, mind a rájuk tapadt üledékmaradványok jelzik, hogy a tojásokat csak részben temette el az anyaállat, így a keltetési időszakban testével közvetlenül érintkezni tudott azokkal” – magyarázta David Varricchio őslénytankutató, a Paleobiology című szakfolyóirat tavaszi számában megjelent tanulmány társszerzője. Közlése szerint bár a Troodon költési módja meglehetősen ritka, az egyiptomi bíbic hasonlóképpen ágyazza be tojásait a homokba.
A kutatók a tojáskövületeken talált pórusok száma alapján vonták le következtetésüket. Azokon a krokodil- és madártojásokon, amelyeket a szülők teljesen betemetnek, nagyon sok apró lyuk található, hogy az embriók levegőhöz jussanak. A kotló madárfajokén lényegesen kevesebb van, hiszen a tojások egy része szabadon marad. Az amerikai és kanadai tudósok összehasonlították a Troodon-tojásokon lévő pórusokat a mai krokodilok keltető dombot építő, illetve kotló madarak tojásain található lyukakkal. Az eredmény azt sugallta, hogy a vizsgált őshüllőfaj testének melegével maga költötte ki tojásait – írja az MTI.
„A tanulmány alátámasztja a feltevést, hogy bizonyos húsevő dinoszauruszoknál még a madarak felbukkanása előtt kialakulhatott olyan költési magatartás, amely az utóbbiak egyes fajainál megfigyelhető. A felfedezés újabb bizonyítékkal szolgál arra nézve is, hogy szoros evolúciós szál létezik a dinoszauruszok és a madarak között” – húzta alá a tanulmány másik szerzője, Darla Zelenitsky.
A Troodon („sebző fog”) a madárszerű dinoszauruszok egyik neve, ezek a késő kréta korban, 75-65 millió évvel ezelőtt éltek. 1855-ben fedezték fel az első észak-amerikai dinoszauruszok között. Ógörög eredetű neve a fogazatára utal, amely eltért a legtöbb theropodáétól. A fogain feltűnő, a hegy felé irányuló recék találhatók. Ezek a „sebző” recék azonban morfometriailag jobban hasonlítanak a növényevő hüllőkére, és felvetik annak lehetőségét, hogy az állat nemcsak hús-, hanem mindenevőként élt.
