Cybermajom, művégtag, gépidegek
A felfedezés olyan emberek kezeléséhez vezethet, akiknek megsérült a gerincagya vagy más okból lebénültak izmaik. – Ez egy kezdeti demonstrációja annak, hogy ilyen típusú technológia létezhet – mondta Chet Moritz kutatásvezető, a seattle-i Washington Egyetem munkatársa.
A rendszer lényegében mesterséges útvonalat biztosít az agyi jelek számára, hogy eljussanak a bénult izmokhoz, ezáltal helyettesíti a természetes utat, mely korábban megsérült.
Moritz és csoportja új megközelítést alkalmazott a bénult testrészek irányítására: azt nézték meg, vajon az agy képes-e megtanítani magát egy számítógépes rendszer használatára. A kutatók a majmok agyába elektródákat ültettek, melyekkel az agy mozgásokat irányító részének, a motoros kéregnek a sejtjeit ellenőrizték. Az elektródák jeleket küldtek a számítógépbe, amely a csukló izmaival állt vezetékes kapcsolatban.
A majmok karizmaiba gyógyszert fecskendezve átmeneti bénultságot váltottak ki náluk a kutatók, majd egy számukra már ismerős videojátékot játszattak velük. Az igen egyszerű játék közben a majom feladata az volt, hogy csuklóját előre és hátra mozgassa, így tudta begyűjteni a képernyőn megjelenő céltárgyakat. Moritz elmondta, hogy a majom lebénítását megelőzően megértette a feladatot, jól tudta játszani.
– Amint lebénult, csuklómozgatásának egyetlen módja az maradt, hogy megváltoztatja az egyes neuronok aktivitását agyában, ami aztán elvezetett ahhoz, hogy izmai stimulálása megtörténjen – magyarázta Moritz.
A kutatók szerint a mozgás vezérléséhez egyetlen neuronra volt szükség és a motoros kéreg sok különböző sejtje megtanítható volt arra, hogy használja a rendszert.
– Úgy találtuk, hogy a majmok nagyon gyorsan megtanulhatják az újonnan elkülönült neuronok vezérlését, hogy stimulálják izmaikat – tette hozzá Moritz.
A rendszert olyan embereknél akarják használni, akik nyaktól lefelé bénultak meg. – Több évtizedre vagyunk attól, hogy ez klinikai alkalmazássá váljon – mondta Moritz.
