Csúf: az elhízás talaján kialakuló betegségek

Egyre nagyobb mértéket ölt a gyermekkori elhízás, és az ennek következtében kialakuló betegségek, mint a 2. típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szívproblémák és az ízületek állapotának romlása, holott ezeket eddig jellegzetes felnőtt-betegségeknek tekintették. – ez derül a Loyola University részeként működő Gottlieb Memorial Hospital jelentéséből.

- Különösen tragikus, hogy ezeknél a gyerekeknél mindezek következtében 2-5 évvel lesz kevesebb a várható élettartam, mint a szüleiknél. Holott a folyamat a gyermekkori elhízás megelőzésével megállítható lenne. Hiszen a túlsúly kialakulásában nem csak genetikának és a szülők testalkatának van szerepe, de a kultúrának és környezet szokásainak is. Ha csak az egyik szülő elhízott, a gyereknek 50 százalék az esélye a kövérségre, ám amennyiben mindkét szülőnek súlyproblémái vannak, 80 százalék, hogy a gyerek is küzdeni fog ezzel. Ugyanakkor a normál testsúlyú szülők gyerekei csupán 7-8 százalékban túlsúlyosak – vázolja a helyzetet dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője.

Nem csak testi hátrány

A Center for Disease Control tanulmánya szerint a 10-15 éves elhízott gyerekek 80 százaléka kövér marad legalább 25 éves koráig. Sőt, minél kisebb korban jelenik meg az túlsúly, annál komolyabb a veszélye a felnőttkori súlytöbbletnek is - írta az

Ráadásul az elhízás nem csupán komoly fizikai veszélyeket, de szociális hátrányokat is rejt. Az elhízott gyerekek ugyanis nagyobb arányban vannak kitéve zaklatásnak, csúfolásnak, elszigetelésnek, és az alacsonyabb önértékelésük rosszabb teljesítményhez vezet az iskolában és a későbbi munkájuk során is.

Mit tehetnek a szülők az „elhízás-járvány” terjedése ellen?

• Már csecsemőkorban fontos, hogy ne tápláljuk túl a csecsemőt, amire főként a szerepükben bizonytalan anyák hajlamosak. Ugyanis, ha a baba unalmát vagy nyugtalanságát is evéssel próbáljuk enyhíteni, ez egy hibás tanulási folyamathoz vezet, és a gyermek mindig hajlamos lesz a problémáit evéssel „megoldani”.


• A diéta helyett érdemes inkább az egészséges táplálkozásra fókuszálni. Az ritkán vezet megoldáshoz, ha ugyanazokból a magas kalóriatartalmú ételekből adunk kevesebbet a gyereknek, inkább változtassunk az ételek fajtáján és összeállításán. Ne higgyük, hogy a gyerekek egyáltalán nem hajlandóak megkóstolni az új ízeket, különösen, ha szülők maguk is élvezettel falatozzák. A szülői étkezési szokások megváltoztatása nélkül azonban nem működik a gyerek életmódváltása.


• Figyeljünk a rejtett kalóriákra! Sok gyerek nem a főétkezések alkalmával eszik túl sokat, inkább folytonosan csipeget. Ha sikerül a chipseket, édességeket friss gyümölcsökre, zöldségekre, a cukros üdítőket (még a gyümölcsleveket is) pedig vízre cserélni, már sok kalóriát spórolunk.


• A mozgást nem lehet megspórolni. Mivel az iskolai testnevelésórák ritkák és nem biztosítanak elég mozgási lehetőséget, hasznos, ha a gyerekek már kis koruktól különböző sportágakat kipróbálhatnak. Legjobb, ha maguk a szülők is mozognak, így ez a példa lesz természetes a gyerekeknek is.