Csodálatos eredményre jutottak a tudósok

A dinoszauruszcsontok korábbi vizsgálatai úgynevezett megszakított növekedési gyűrűket vagy vonalakat (lines of arrested growth vagy LAG) tártak fel. Az állatokról azért feltételezték, hogy hidegvérűek, mert a modern hidegvérű élőlények is ilyen vonalakat hordoznak. Azonban a Nature-ben közzétett tanulmányban kutatók 41 modern kérődző emlősfaj csontjait elemezték, és kiderítették, hogy mindegyiknél megtalálhatóak a növekedési vonalak - írja a

Az utóbbi évek számos felfedezése ingatta már meg azt a 40 éves elméletet, miszerint az őshüllők hidegvérűek voltak. Mivel azonban lágyszövetek – a szervek és a bőr – nem maradnak fenn, így a dinoszauruszokat érintő tudásunkat a csontokból, valamint a részletesebben tanulmányozható, modern állatokkal történő összevetésekből nyerjük.

A vonalak akkor jelennek meg, amikor az élőlények növekedése a környezeti stressz szezonális periódusai alatt – amilyenek a lehűlés vagy a szárazság – megtorpan. A szezonális változások között így egyfajta határt képez, mivel a növekedés folytatódik, amint a feltételek kedvezővé válnak. A vonalak ismerősek a puhatestűekhez hasonló élőlényeknél, melyek lassú, éves fejlődése jól észlelhető házuk gyűrűiben. Emellett fellelhetőek a hüllők és kétéltűek csontjaiban, és mostanáig azt feltételezték, csak az ektoterm élőlényekre – a hidegvérű állatokra – jellemzőek, amelyek jobban ki vannak téve a zord környezetek szeszélyeinek.

Meike Köhler, a Katalán Paleontológiai Intézet kutatója és csapata ennélfogva meglepődött az eredményeken. „Eredetileg nem ilyen tanulmányra számítottunk. Nagyon szerettük volna kideríteni, hogy a környezeti feltételek és változások miként befolyásolják a csontnövekedést a kihalt és ma élő emlősöknél, hogy teszteljük az elméletet, miként kezelték az ilyen változásokat a múltban.”

Miközben a csapat a világ minden tájáról begyűjtött állati combcsontokat tanulmányozta – a Svalbard rénszarvastól a dél-ázsiai muntyákszarvasig –, minden mintában feltűntek a növekedés vonalak. „A növekedési gyűrűket sokat alkalmazták a dinoszauruszoknál, de eddig senki sem vizsgálta őket részleteiben az emlősöknél” – mondja Köhler.

A kutató szerint ez az eddigi legátfogóbb vizsgálat, mely a minden földrajzi szélességen előforduló modern emlősökön tanulmányozta a vonalakat. A növényevő, patás emlősök mindegyike lelassította növekedését, amikor zord körülményekkel nézett szembe. "Ez a legjobb módja annak, hogy elviseljék a hideg vagy száraz évszakot" - mondja Köhler.

David Weishampel, a Johns Hopkins Egyetem funkcionális anatómiai és evolúciós központjának paleontológusa szerint az új tanulmány „csodálatos”, és elmondása szerint üdvözlendő adalék a ma is folyó vitában. „Úgy hiszem, a legtöbb paleontológus melegvérűként tekint a dinoszauruszokra, azonban sok olyan adat került korábban napvilágra, mely nem tekinthető döntőnek. Éppen ideje, hogy kapcsolatot találtunk a modern és a fosszilis csontszövettan között az ökológiai és metabolikus összehasonlítások révén.”

Míg Weishampel lezártnak tekinti az ügyet, Koehler maga óvatos a kérdésben. „Nem hiszem, hogy ezzel a vita le is zárult – mondja. – Ám ez az első eset, hogy kijelenthetjük, a növekedési vonalak nem sokat árulnak el a meleg- és hidegvérűségről.”

Csapatával folytatják a vizsgálódást, és a vonalakat modern állatok tanulmányozásánál veti be. „Olyan ez , mint a dendrokronológia, a fák gyűrűinek vizsgálata. Csontváz-kronológiát lehet végezni a csontok segítségével, és olyan adatokat nyerhetők ki, mint az élettartam, az ivarérett kor, növendékkor. Ezek a jellegzetességek nagyon fontosak ahhoz, hogy képet kapjunk egy populáció egészségi állapotáról és arról, sérülékeny-e.”

Elmondta, nagyon jó tudni, hogy az emlősök is rendelkeznek eme vonalakkal, melyeket a kutatók ugyanolyan módon felhasználhatnak a populációs helyzet felmérésére, ahogyan a kétéltűeknél és hüllőknél teszik .