Asztmás beteg is tud teljes életet élni

Az asztma a légutak krónikus gyulladásos betegsége, amelynek kialakulásában számos gyulladásos sejt és sejtalkotó játszik szerepet. A gyulladás következményes légúti hyperreaktivitással jár, amely eredményeként visszatérő sípoló légzéssel, nehézlégzéssel, mellkasi feszüléssel és köhögéssel járó epizódok alakulnak ki. A tünetek legtöbbször rohamokban, időszakosan jelentkeznek, a légúti gyulladás azonban folyamatosan jelen van. A nappali és éjszakai tünetek, a korlátozott fizikai aktivitás megfelelő kezeléssel jól kontrollálhatóak: ilyenkor a tünetek ritkán jelentkeznek, ritkábbak az asztmás rohamok – mondta dr. Gálffy Gabriella.

Az asztma (becsült adatok alapján) világszerte mintegy 300 millió embert érint, Európa legtöbb országában átlagosan a lakosság 5-10 százalékát. Magyarországon a felnőttpulmonológusok által gondozott asztmások száma 275 000 (a lakosság 2,7 százaléka). Az éves új megbetegedések száma az utóbbi öt évben 15–20 ezer között volt.

Az asztma kialakulásának oka komplex, és valószínűleg több tényező játszik benne szerepet. A kockázatát meghatározó tényezőket két csoportra oszthatjuk: az asztma kialakulásáért felelős tényezőkre és az asztma megjelenését befolyásoló tényezőkre – bizonyos tényezők a betegség kialakulásáért és a megjelenéséért egyaránt felelnek.

A környezeti tényezők közé tartoznak a fertőzések, allergén anyagok, dohányfüst, légszennyeződés és a táplálkozás. Az asztmások kétharmada allergiás asztmás, náluk kimutatható a pollenallergia (ők általában a fiatalabbak, 20–40 évesek). Az asztmások fennmaradó egyharmada nem allergiás asztmás (ők általában az idősebb korosztály tagjai).

Az asztma kezdődhet a gyermekkorban, fiatal felnőttkorban és felnőttkorban egyaránt.

A Budai Magánorvosi Centrum szakorvosa elmondta, az asztma krónikus betegség. A panaszok kialakulása rendszeres gondozással, preventív gyógyszeres terápiával legtöbbször megelőzhető, a tünetek kezelhetők, de a betegség nem gyógyítható. A korszerű fenntartó kezelések ellenére a nemzetközi és hazai felmérések azt mutatják, hogy a betegek 50 százaléka napjainkban is tünetes, betegségük nem megfelelően kontrollált.

Az asztma diagnosztizálását és kezelését a pulmonológus szakorvosok végzik. Diagnosztizálásához elengedhetetlen a légzésfunkciós vizsgálat elvégzése. Az asztma változékonysága miatt ugyanakkor fontos, hogy a betegek is elsajátítsák a terápia módosításának lehetőségeit. Az asztmás betegek oktatása, a megfelelő önkezelés megtanítása elengedhetetlen a sikeres terápiához. A kezelés célja a legjobb tüneti kontroll elérése, a terhelhetőség fenntartása, a legjobb tüdőfunkció elérése és fenntartása, az újabb rohamok megelőzése és az asztma által okozott halálozás kivédése.

A legáltalánosabb gyógyszerbeviteli mód az inhaláció, ugyanis így a készítmény azonnal a hatás helyszínére kerül, a mellékhatások valószínűsége pedig jelentősen csökken. Ehhez különböző technikával működő belégző eszközök állnak rendelkezésre: hajtógázzal, túlnyomással működő adagoló aeroszolok, szárazpor-belégzők és vizes gyógyszeroldatot porlasztó eszközök.

Az asztma kezelésében alkalmazott gyógyszerkészítmények két csoportba sorolhatók. A rendszeresen használt, fenntartó kezelés a gyulladáscsökkentők (inhalációs szteroidok és leukotrién receptor antagonisák) és a hosszú hatású hörgőtágítók (hosszú hatású β2-agonisták és hosszú hatású teofillinek). Súlyos asztma esetén az anti-IgE terápia és szisztémás hatású szteroidok is használhatóak a fenti terápia kiegészítéseként.

A másik csoport a tüneti szerek (rohamoldók), amelyek gyors hatású β2-agonisták, és az anticholinerg szerek. Ezeknek csupán 4-6 órás hatásuk van.

Egy asztmás beteg teljes életet tud élni, ha rendszeresen használja a fenntartó terápiáját. Javasolt az aktív mozgás, a rendszeres sport. Akár élsportoló is lehet egy asztmás beteg, ha jól kezelik, és a beteg is betartja a megfelelő kezelési stratégiát.