A Szaturnusz holdjain: átrepült a gejzírek között és 'kóstolgatta' őket
A Szaturnusz három holdjáról készített elhaladtában felvételeket a Cassini-űrszonda, amely ismét lencsevégre kapta az Enceladus jeges gejzírjeit - olvasható a BBC hírei között.
A Cassini-Huygens az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és több európai ország részvételével szervezett űrprogram szondája. 1997. október 15-én indult el Cape Canaveralról, a vállalkozás célja a Szaturnusz környezetének vizsgálata és egy leszállóegység, a Huygens eljuttatása a Titán-hold felszínére. Az 5712 kilogrammos űrszonda, amely 366 kilogramm tömegű tudományos műszert, valamint a 320 kilogrammos Huygenst vitte magával, 2004 júniusában jutott a Szaturnusz közelébe. Tudományos céljai: a gyűrűk háromdimenziós szerkezetének és dinamikus viselkedésének, a holdak felszíni összetételének és geológiai múltjának meghatározása, a magnetoszféra viselkedésének és háromdimenziós szerkezetének mérése, a Szaturnusz légkörének vizsgálata.
A Cassini kedden haladt el az Enceladus mellett, mindössze 76 kilométerrel a felszín felett. Eközben az űrszonda az ion- és neutrális tömegspektrométeres rendszere segítségével végzett méréseket a hold déli pólusának térségében. Ugyancsak végzett méréseket a plazmaspektrométer, valamint az infravörös spektrométer segítségével.
Az űrszonda lencsevégre kapta a déli póluson, a tigriscsíkoknak nevezett négy törésből feltörő gejzíreket, amelyek jégen és párán kívül szerves vegyületeket is tartalmaznak. Több jel is utal arra, hogy ezeket a gejzíreket az Enceladus jeges burka alatt rejtőző, folyékony vizű óceán táplálja.
"Cassini többször is átrepült a gejzírek között és 'kóstolgatta' őket. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a vízen és szerves vegyületeken kívül a jégkristályok sót is tartalmaznak. A sókoncentráció azonos a földi óceánokéival" - hangsúlyozta Carolyn Porco, a Cassini képalkotó csoportjának a vezetője.
Az űrszonda szerdán 44 ezer kilométerre haladt el az aprócska Janus-hold mellett, s még ugyanazon a napon hasonló távolságra közelítette a Dionét. A tudósok a közelmúltban találtak bizonyítékot arra, hogy a Dionén is vannak "tigriscsíkokra" emlékeztető képződmények, ahogy kriovulkánok, amelyek olvadt kőzetek helyett ammóniával keveredő vizet, vagy metánt "köpködnek". Azt nem lehet tudni, hogy jelenleg van-e Dionén tektonikus aktivitás, mindenesetre, ha van is, ez kevésbé kifejezett, mint az Enceladuson.
