Itt a vége a főváros szégyenfoltjának: bontják a Hős utcai gettót
Hét évvel a kőbányai szegregátum felszámolásáról szóló kormányzati döntés után megkezdődött a rettegett Hős utca egyik épületének bontása.
Bár elköltöttek már rá több mint hárommilliárd forintot és minden hivatalos szereplő legfőbb vágya az volt, hogy minél hamarabb tűnjön el a Hős utca gettója, így is hosszú évekbe telt, hogy eljussanak az első épület bontásáig. Ezt pedig az tette lehetővé, hogy a kőbányai terület két szegregált tömbjének egyikére vonatkozó bontási szerződést múlt hét hétfőn aláírták – számolt be a Népszava. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson kiválasztott nagykőrösi VA-HÍD Kft. nettó 294,3 millió forintért vállalta a 6500 négyzetméteres – pinceszint, 4 épületszint és padlástér – B tömb bontását, illetve a keletkező hulladék elszállítását. Ezzel együtt már bizonyosan 3 milliárd felett jár a szegregátum felszámolásának költsége. Ráadásul a szomszédos, ugyanekkora A épület bontását még meg sem rendelték.
A lap felidézte, a Hős utcai lakótömbök az egykori ferencvárosi Dzsumbuj kistestvéreként épültek meg a két világháború között. A két H-alakú, szűk gangos, négyemeletes házban a súlyos lakhatási válság enyhítésére alakították ki az apró szükséglakásokat. A függőfolyosóról nyíló szélfogót két 26 négyzetméteres lakás fogja közre. A lakásokban nem volt fürdő, a közös vécé és kiöntő az előtérben kapott helyet. Az újonnan épített szükséglakásokba a város környéki nyomornegyedek – Mária Valéria, Auguszta, Zita – lakóit költöztették be. A nyomor ugyanakkor nem szűnt meg, csak egy új helyszínen termelődött újra – jegyzi meg a lap, hozzátéve: a Hős utcai gettó népessége ugyan többször is lecserélődött, de a nyomor és az elszigeteltség árnya mindvégig ott volt felette. A rendszerváltás után a máshonnan kiszorult fővárosi szegények és a jobb élet reményében Budapestre költöző vidékiek krízistelepévé alakult.
Nem is véletlen, hogy a kőbányai önkormányzat már régóta készült a házak kiürítésére, de soha nem volt rá pénze.
Mi lesz veled Hős utca?
A fentiek alapján nem meglepő, hogy a Terrorelhárítási Központ közvetlen szomszédságában álló két épület törvényen kívüli vakfoltként működik évek óta. Az Orbán-kormány viszont tavaly tavaszra elunta ezt, és egy „féltitkos” határozatban utasította a gazdaságfejlesztési minisztert, hogy az MNV útján gondoskodjon a Hős utcai krízistömbben lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzéséről, hogy végre megépülhessen a Terrorelhárítási Központ (TEK) új műveleti komplexuma. Erről egyébként már egy 2020-as kormányhatározat is rendelkezett, de annak határideje úgy múlt el, hogy nem sikerült megoldani a kérdést. A feladatba a bukott devizahitelesek lakásait megszerző, annak bázisán országos lakásügynökséget szervező Magyar Máltai Szeretetszolgálatot is bevonták.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: wikimedia.org)