A nyár nélküli év: június 10-én 30 cm vastag volt a hótakaró

A tűzhányó előtte ötezer évig nyugodt volt, és az 1815 áprilisi pusztító működése során 200 millió tonna kéndioxid került a levegőbe, ennek nagy része pedig a sztratoszférába, ahol kénsav aeroszol felhőt képezett. Ez az aeroszol felhő éveken keresztül visszaverte a napsugarakat, ezzel csökkentve a felszíni hőmérsékletet. 1816-at a „nyár nélküli év”-ként tartják számon, amikor a nyári átlaghőmérséklet több fokkal volt alacsonyabb a szokásosnál, az évi középhőmérséklet pedig 0,4-0,7 fokkal volt kisebb az átlagosnál. Ez annyit jelentett, hogy sok helyen még nyáron is havazott és fagy vitte el a termést, ami további súlyos következményekkel járt – írja a

Az USA-ban a következő év júniusa volt a leghidegebb, ez elsősorban a keleti partvidék államait érintette. „Fagyokról számoltak be Connecticutban, havazásról Albany, New York és Dennysville vidékén (5-15 cm hó esett). Montreal és Quebec környékét június 10-én 30 cm vastag hótakaró fedte be. A hóesést lehűlés és éjszakai fagy követte, mely utóbbi a következő hónap elején ismét jelentkezett. A nyár csak rövid időre, július 12. és augusztus 20. között tért vissza, de alacsonyabb hőmérséklettel.” – írja Soós István a História 2010 áprilisi számában. Nyugat-Európában különösen Svájcban, Németországban az Ausztriában szenvedték meg a hűvös és rendkívül csapadékos időjárást.