A modern rákterápia a személyre szabott orvoslásra fókuszál

BZS: A rák gyógyítása a modern orvoslás egyik kudarcágazatának tűnik. Habár a betegek ma jóval tovább élnek, mint néhány évtizeddel ezelőtt, egy nem kellő időben diagnosztizált betegség még mindig halálos. Milyen ráktípusokat tudunk hatékonyan gyógyítani, és melyek azok, amelyek ellenállnak a beavatkozásoknak?

SK: Jelentős haladást értünk el sok ráktípus molekuláris alapjainak megértésében. Az utóbbi évtizedben e tudás alapján új rákellenes szereket tudtunk előállítani, például a krónikus mieloid leukémia ellen. Az ún. szolid tumorok esetében is értünk el sikereket, például az emlőrákban szerepet játszó Her2 receptor és a tüdőrák fontos tényezője, az EGFR receptor célzott gátlásában, hogy csak néhány esetet említsek. De még messzinek tűnik az út a glioblasztóma, a vese-, a hasnyálmirigy- és más tumorok gyógyításához. Az utóbbi években jelentős előrehaladás történt a melanóma terápiájában, melynek révén a túlélési idő szignifikánsan megemelkedett.

BZS: A tradicionális gyógymódok az operáció, a sugárterápia és a kemoterápia. Mi a gyakori kudarc oka? Miért nem működnek megfelelően ezek a terápiák?

SK: Először is az operáció és a sugárterápia rendszerint helyileg kezelik a daganatot, a rák azonban áttétet képez, és elterjed a testben, ezért itt ezek a technikák már nem segítenek. Egy másik nagyon fontos probléma az, hogy a daganatok jelentős része nem pusztítható el kemoterápiával. Az emberi daganatok 50%-ában ugyanis mutáns az ún. p53 gén, aminek egyik feladata, hogy az elfajult sejteket öngyilkosságra késztesse. Ráadásul, a kemoterápiára eredetileg érzékeny tumor sejtek képesek ellenállást kialakítani az alkalmazott kémiai anyagokkal szemben.

BZS: Milyen új próbálkozások vannak a rákgyógyításban és ezek közül, melyek lehetnek a megváltók?

SK: Számos ún. célzott szer, pl. az EGFR, a BRAF és a HER2 jelmolekulákat gátló készítmények óriási előrelépést hoztak az utóbbi évtizedben. Az új megközelítések, pl. a vakcinákkal vagy az immunrendszerre gátló hatást gyakorló fehérje molekuláknak a gátlásával az utóbbi öt évben jelentős túlélés növekedést értünk el az agytumorok esetében.

BZS: Lesz vajon olyan terápia, amely minden rákot gyógyít majd, vagy minden egyes daganat típusra külön technológiákat kell kidolgozni?

SK: A tumorok különböznek egymástól, ezért eltérően is kell kezelni őket. Nem valószínű, hogy egyetlen csodaszer megold majd minden problémát.

BZS: Milyen új molekuláris technológiákat alkalmaznak a rákdiagnosztikában?

SK: Az utóbbi években olyan új technikák jöttek létre, melyekhez nem szükséges biopsziát venni a daganatokból. A jóval könnyebben hozzáférhető vérből, vizeletből vagy a gerincvelői folyadékból is meg lehet állapítani, hogy kialakult-e rák a testünkben, és ha igen, milyen eredetű. Ehhez ún. bio-markereket kell azonosítani, melyek lehetnek például a sejtekből kiszabadult DNS, egyes fehérjék, a keringésben lévő tumor sejtek, és bizonyos kis molekulájú RNS-ek (ún. mikro RNS-ek). Nagy munka vár azonban még ránk, amíg e módszerek eljutnak a klinikai alkalmazásig.

BZS: Milyen újdonságokra lehet számítani a jövőben a diagnosztikát illetően?

SK: A modern terápiák alkalmazásánál ismernünk kell a rák sejtek DNS-ében végbement változásokat, hogy adekvát stratégiát tudjunk kidolgozni a daganattal szemben. A rák azonban egy dinamikus folyamat, gyorsan változik, különösen a kezelések hatására. Követnünk kell ezért ezeket a genetikai és epigenetikai változásokat, mégpedig nagyon gyorsan. A genommal foglalkozó tudomány területek óriási ütemben fejlődnek, hamarosan alacsony költség ráfordítással képesek leszünk a gyors reagálásra.

BZS: Csak a pénzhiány az oka, hogy nincsenek össznépi szűrő programok?

SK: Igen, ez az egyik ok, a rákdiagnosztika még eléggé drága. Fel kellene ismerni, hogy a rákszűrés eleinte ugyan befektetést igényel, később azonban a költségek megtérülnek. A rákbetegek kezelése sokkal drágább, mint az időbeni beavatkozás.

BZS: Mi a rák oka?

SK: Ez egy érdekes kérdés. A Science-ben a következőt írják erről (

itt). A cikk lényege, hogy a rákos megbetegedések mindössze harmada tulajdonítható genetikai vagy környezeti tényezőknek, a kétharmada egyszerűen rossz szerencseként alakul ki véletlenül a DNS kettőződése során. Tehát nem teljesen véletlen a folyamat, mert az elfajulás gyakorisága függ attól, hogy milyen gyakran kettőződik meg a DNS, más szavakkal, hogy mennyit osztódik egy adott sejttípus. A dohányzás szintén jelentősen megemeli a tüdőrák kialakulásának esélyét.

BZS: Hogyan lehet elkülöníteni, hogy mely gének megváltozása játszik oki szerepet és melyek csak okozatok?

SK: Sokféleképpen vizsgálják ezt, részben a korábbi ismereteket alkalmazzák, részben sejtkultúrán és állat modelleken végeznek kísérleteket. A különféle tesztekben azt vizsgálják, hogy egy adott gén illetve annak mutáns változata szükséges-e a rák kialakulásához.

BZS: Angelina Jolie a BRCA1 gén olyan alléljait hordozza, ami nagy eséllyel mellrákot okoz. A híresség az amputáció mellett döntött. Jól tette, nem lett volna elegendő a folyamatos kontroll vizsgálat?

SK: Ez egy vitatott téma, és nincs egyetértés benne. Elvileg a folyamatos kontroll egy jó megoldás lehet. A BRCA1 gén mutációja nem csak emlő-, hanem petefészek rákot is okozhat, igaz ezt alacsonyabb gyakorisággal. Szóval, ez egy személyes döntés, ami szakmailag akár igazolható is.

BZS: Véleményed szerint a közeljövőben lehet majd génterápiával gyógyítani az ilyen egy gén által okozott betegségeket? Nem csak a biológiai technológiára, hanem a társadalmi elfogadottságra és a törvényi szabályozásra is gondolok. Engedélyezik majd az ún. csíravonal génterápiát, melynek eredményeként a test összes sejtje tartalmazza az idegen gént?

SK: Úgy vélem, hogy olyan súlyos betegségek, mint pl. sarlós sejtes vérszegénységre, vagy több genetikai alapú anyagcsere betegségre hamarosan megoldják a technológiát. Állat modelleken már működik a technológia, csak adaptálni kell az emberre. Nemrég fejlesztettek ki egy rendkívül hatékony génsebészeti módszert, az ún. CRISPR/Cas rendszert. Ezzel, vagy a hagyományos módszerekkel hamarosan megoldható lesz a probléma.

BZS: Feltéve, ha lesz rá engedély. Az utóbbi években újra engedélyeztek néhány ún. szomatikus génterápiás protokollt, tehát, amikor bizonyos szövetekben végezték el a genetikai módosítást. A csíravonal génterápia nagy társadalmi ellenállásba ütközik. Az emberek azt gondolják, hogy a DNS-ünk megváltoztatása szentségtörés, és ezt nem csupán vallási okok miatt gondolják sokan.

SK: Hát igen, a csíravonal génterápia egy más kérdés, ezzel kapcsolatban a társadalmi felfogásnak meg kell változnia.

BZS: Mi a személyre-szabott gyógyászat és hogyan alkalmazható ez a rákterápiában?

SK: A személyre-szabott orvoslás azt jelenti, amit a kifejezés is sugall: az egyént egyedileg kezeljük. A jelenlegi gyógyítás az ember általános sajátságaira fókuszál, ebben lesz változás. A rákterápia esetében ez azt jelenti, hogy először jellemezzük a rákot, majd a kapott információk alapján egyedileg kezeljük a pácienst. Például, mielőtt ismertük volna Her2 és EGFR mutációkat, minden emlő- és tüdőrákot egyformán kezeltek. Ma megállapítjuk az altípusokat és eszerint végezzük a kezelést.

BZS: Az élettartam evolúciósan optimalizált. Az életünknek különféle betegségek vetnek véget, például a rák. Biológiailag megoldható az örökélet?

SK: Valószínűleg nem, mindnyájan biológiailag meghatározott élettartammal rendelkeznünk. A betegségek hatékonyabb gyógyítása meg fogja hosszabbítani az életet, de nem a végtelenségig. Magát az öregedés folyamatát is lelassíthatjuk, akár életmódváltással is (sport, egészséges étkezés, dohányzás mellőzése, stb.), de megállítani a folyamatot szerintem nem lehet. Bár ki tudja, mit hoz a jövő. Ennek a területnek azonban nem vagyok a szakértője, meglehet, tévedek.

BZS: Sokan azt mondják, hogy mivel az öregedés genetikai alapú, ezért a megfelelő genetikai módosításokkal jelentősen meghosszabbítható az élettartam. Mi a véleményed az alternatív rákterápiákról, pl. lúgosítás, méregtelenítés, mágnes terápia, a különféle gyógynövény- és gomba terápiák, stb.?

SK: Ezek a technikák nem bizonyítottak. Egyesek elvileg működhetnek, mások viszont szembemennek a jelen tudományos elképzelésekkel. A testünk nincs elsavasodva, nincsenek bennünk méreganyagok, a mágnesességnek pedig nincs jelentős hatása a szervezetre. A gyógynövényekkel és a gombákkal elsősorban az igazolatlanság a probléma. Mindenestre az gyanús, hogy vizsgálatok nélkül állítják róluk, hogy hatásosak.

Boldogkői Zsolt