A „Kínai lány” ma is szívesen lenne Tretchikoff modellje
Ma is szívesen lenne Vladimir Tretchikoff (Vlagyimir Tretcsikov) modellje, de csak az övé – mondta a BBC online hírportálnak adott interjúban Monika Pon-su-san, akiről az orosz származású művész hatvan éve a Kínai lány című híres képét festette Fokvárosban.
A BBC azt követően kereste meg az egykori modellt, hogy egy márciusi londoni aukción a becsült ár kétszereséért, csaknem egymillió fontért (345 millió forint) kelt el a portré. A festményből a művész még életében félmillió reprodukciót adott el világszerte.
Monika Pon-su-san elmondta: azt már nem vállalná, hogy egy másik művész most lefesse, de ha Tretchikoff még élne, neki ismét modellt állna.
Tretchikoff (1913-2006) Oroszországban és Sanghajban nőtt fel, 1946-ban telepedett le Dél-Afrikában. A művész életrajzírója, Borisz Gorelik szerint a Zöld hölgyként is ismert kép az egyik legfontosabb ikon lett Nagy-Britanniában az ötvenes években.
Monika Pon-su-san felidézte, hogy 1950-ben Fokvárosban ismerte meg Tretchikoffot, amikor a göndör hajú festő betért nagybátyja mosodájába. Ő éppen egy vásárlót szolgált ki, és a festő csak akkor szólalt meg, amikor egyedül maradtak. Bemutatkozott, és közölte vele, hogy le akarja festeni.
Akkoriban Tretchikoff még nem volt túl híres, de ő már olvasott róla az újságban, ezért izgatottan elfogadta az ajánlatot. A festő munka után magával vitte a műtermébe, és haza is kísérte – emlékezett vissza a ma már idős hölgy.
Elmesélte, hogy a művész felesége selyemruhájában festette le, aminek azonban nem sárga volt a színe, mint a képen. Bár fárasztó volt a modellkedés, sokat nevettek, és végül hat fontot és öt shillinget kapott a munkáért, ami úgy hat-tíz hétig tartott.
A készülő képet nem láthatta, először a festmény befejezése után megnyílt kiállításon nézhette meg. Tretchikoff akkor árulta el neki, hogy az alkotásnak a Kínai lány címet adta, amit ő elég hétköznapinak érzett – fűzte hozzá.
A kép egyébként első látásra sokkolta – vallotta be –, mivel a művész zöldes árnyalatot adott a bőrének. Csúnya grimaszt is vágott rá, mivel az jutott az eszébe, úgy néz ki, mint valami szörnyeteg egy horrorfilmben. De azt is megemlítette, hogy a kiállítás után sokan felismerték benne a modellt, és gyakran megszólították.
Végül egy nyomatot ő is kapott a képből Tretchikofftól, és ki is akasztotta a nappalijában. Amikor lányától megtudta, hogy egymillió fontért kelt el a festmény, ugrált örömében.
Elbeszélése szerint a Kínai lány kiállítása után Tretchikoff több kollégája érdeklődött iránta, ám a festő kategorikusan kijelentette, hogy „nem adja kölcsön” a modelljét. Később is hívták modellkedni, de férjhez ment, öt gyereke született, a családja teljesen lefoglalta, és lassan elfeledték.
A festményt egyébként a híres leeds-i zenekar, a Chumbawamba is felhasználta: a Kínai lány szerepel a Slap! címmel 1990-ben megjelent lemez borítóján. Ezen az albumon található a csapatnak az 1956-os magyar forradalomról írt dala, a That's How Grateful We Are.
