A Die Presse, a Der Standard és a Kurier cikke

Die Presse:
Orbán: Magyarország számára rosszul indult az EU-elnökség

A magyar miniszterelnök taktikai hibákról beszél, de nem szándékozik megváltoztatni a bírált médiatörvényt. Az engedetlen médiáknak a törvény 720 ezer euróig terjedő büntetést helyez kilátásba.
Legalább egy dolgot elismert Magyarország miniszterelnöke: „Ez rossz kezdet volt” mondta Orbán Viktor csütörtökön a budapesti parlamentben, amikor az EU-elnökség átvételét ünnepelték egy rendezvény keretében. Elismerte, hogy a médiatörvényről folytatott vitában előfordultak „taktikai hibák”. Orbán mégsem szándékozik visszavonni a törvényt, amely akár 720 000 euróig terjedő büntetést irányoz elő az engedetlen médiáknak, és amely egyetlen állami hivatal ellenőrzése alá rendel valamennyi rádió- és TV-adót, valamint minden újságot és internetszolgáltatót.

Orbán állította, hogy a média törvényben egyetlen olyan szabály sem fordul elő, amely nem található meg más európai állam médiatörvényében. Az „elhamarkodott” és „indokolatlan” bírálatok, amelyek olyan országokból érkeznek, mint Németország és Franciaország, sértők Magyarország számára. Magyarországtól eltérően Franciaországban a kormány nevezi ki a TV vezetőjét, ő mégsem kételkedik abban, hogy Franciaország demokratikus ország.

Barosso magyarázatot követel

Az EU Bizottságának az elnöke, José Manuel Barosso csütörtökön azt mondta, kétséges, hogy a magyar média törvény összhangban van az EU-joggal. Néhány kérdésre magyarázatot követelt a magyar kormánytól. Azt mondta, hogy a sajtószabadság kikezdhetetlen elv az EU-ban. Német FPD-s kollégájához, Alexander Graf Lambsdorff-hoz hasonlóan, Jörg Leichtfried, az SPÖ európai parlamenti képviselője, az EU Bizottság haladéktalan beavatkozását követelte. „Ha egy EU-tagjelölt ilyen törvénnyel akarna csatlakozni, elutasításra kerülne” nyilatkozta Lambsdorff a „Frankfurter Rundschau”-nak.

A magyar ellenzék eközben a maga módján megpróbálja tesztelni a médiatörvényt. A nem parlamenti „Zöld Baloldaliak” pártja egy „antiszemita”, uszító cikk miatt feljelentette az új média hatóságnál Bayer Zsolt publicistát, aki Orbán barátja.
("Die Presse",

Fordította: dr. Gonda László

Der Standard:
Orbán: ha szükséges, megváltoztatjuk a médiatörvényt

Feltéve, hogy az EU Bizottság ezt a jogi aktust kéri – a magyar miniszterelnök azonban biztos abban, hogy erre nem kerül sor.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kilátásba helyezte a vitatott médiatörvény megváltoztatását, feltéve, hogy az EU Bizottság ezt a jogi aktust igényli. „Ha az Európai Unió jogi véleménye megállapítja, hogy más államokkal összehasonlítva nálunk túlságosan nagy hatalmi koncentráció van, megfontoljuk és bevezetjük a változásokat” – mondta Orbán Brüsszelben (sic!) egy pénteki sajtótájékoztatón, amelyet közösen tartott José Manuel Barroso-val, az EU Bizottság elnökével.

Orbán mindenesetre hozzáfűzte: biztos abban, hogy „ezt nem fogják megállapítani, mert ez nem felel meg a valóságnak”. Ebben a kérdésben, más EU-tagállammal összehasonlítva Magyarország csak azért, mert a magyar demokrácia fiatalabb a többinél, semmiféle diszkriminatív eljárást nem tud elfogadni. Előtte már Barosso közölte, hogy Orbán kész megváltoztatni a médiatörvényt, ha az EU Bizottság ezt óhajtja. A sajtószabadság „megtámadhatatlan (szent) elve az Európai Uniónak”. Barosso felszólította Orbánt, hogy juttassa el a Bizottsághoz a törvény hivatalos szövegét, abból a célból, hogy az EU hatóságai megvizsgálhassák.

Schmitt államelnök sem zárta ki a változtatásokat

Schmitt Pál magyar államelnök, a kormányhoz hasonlóan, többé már nem zárta ki a vitatott nemzeti médiatörvény megváltoztatását. „Engedjék meg, hogy előbb lássuk, miként működik a törvény a gyakorlatban, és csak akkor követeljék a változtatást, ha a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez szükséges” - mondta újságíróknak Schmitt pénteken, Budapesten.

A konzervatív politikus azt állította, hogy hazája mindent, amit tesz, a közös európai követelményekhez igazít. „Amennyiben a törvény szövege azzal nincs összhangban, akkor készek vagyunk, hogy újból átnézzük”.

Védelmezik a törvény tartalmát.

Az államelnök, aki a miniszterelnök, Orbán Viktor konzervatív Fidesz-pártjának a tagja, egyidejűleg tartalmilag védelmébe vette az év eleje óta érvényes médiatörvényt. Hangsúlyozta, hogy a törvény abban a szellemben készült, hogy óvja az emberi méltóságot és az ifjúságot. Kiemelte, hogy Magyarország demokratikus állam, amelyben minden szempontra kiterjedően figyelembe veszik a polgári jogokat. „Magyarországon sajtószabadság van.”

Schmitt a múlt év végén írta alá a vitatott törvényt, és ezzel lehetővé tette annak érvénybe lépését. Németország, Franciaország illetve Luxemburg kormányán kívül az EU Bizottság is kifejezésre juttatta a magyar törvény és az európai jog közötti összeegyeztethetőségről megfogalmazott kételyét. Az EU Bizottság elnöke, José Manuel Barosso és bizottsági kollégái ma, pénteken, Budapesten találkoznak Orbánnal és a magyar kormány tagjaival, hogy megvitassák az első félévi magyar EU-elnökség teendőit. Ennek során Barosso a médiatörvényt is szóba akarja hozni.

A többi EU-ország médiatörvényét is meg kell változtatni

Csütörtökön Orbán azt nyilatkozta, hogy csak abban az esetben lehetséges a törvény megváltoztatása, ha más EU-országok médiatörvényének hasonló fejezeteit is megváltoztatnák. Franciaországból és Németországból érkező bírálatokat „szükségtelenként” és „elsietettként” utasította vissza. Ugyanakkor Orbán hangsúlyozta, tudomásul veszi, hogy az EU Bizottság megvizsgálja a törvényt.

Azokat a médiákat, amelyeknek a tudósításai „politikailag nem kiegyensúlyozottnak” tekinthetők, a Fidesz által ellenőrzött médiahatóság, a NMHH, az év kezdete óta jelentős összegű pénzbüntetéssel sújthatja. A törvény értelmében, ha nemzetbiztonságot érintő kérdésekről van szó, az újságíróknak forrásaikat is nyilvánosságra kell hozniuk. (APA)
Fordította: dr. Gonda László

Kurier/APA:

Magyarország meg akarja változtatni a médiatörvényt

Heves bírálatokat követően Magyarország kész megváltoztatni vitatott médiatörvényét.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kilátásba helyezte a vitatott médiatörvény megváltoztatását, feltéve, hogy az EU Bizottság megvizsgálja jogszabályt. „Ha az Európai Unió jogi véleménye megállapítja, hogy más államokkal összehasonlítva, nálunk túlságosan nagy hatalmi koncentráció van, megfontoljuk és bevezetjük a változásokat” – mondta Orbán Budapesten egy pénteki sajtótájékoztatón, amelyet közösen tartott José Manuel Barroso-val, az EU Bizottság elnökével.

Orbán mindenesetre hozzáfűzte: biztos abban, hogy „ezt nem fogják megállapítani, mert ez nem felel meg a valóságnak”. Azért mert a magyar demokrácia fiatalabb a többinél, Magyarország a többi EU tagállammal összehasonlítva ebben a kérdésben semmiféle diszkriminatív eljárást nem tudna elfogadni. Előtte már Barosso kijelentette, hogy Orbán kész megváltoztatni a médiatörvényt, ha az EU Bizottság ezt óhajtja. A sajtószabadság „megtámadhatatlan (szent) elve az Európai Uniónak”. Barosso felszólította Orbánt, hogy juttassa el a Bizottsághoz a törvény hivatalos szövegét, abból a célból, hogy az EU hatóságai megvizsgálhassák.

Ellenőrzés
A médiatörvény alapján a közszolgálati TV- és rádióadók mellett az NMHH, az új médiahatóság ellenőrzi a magán TV- és rádióadókat, újságokat és internetszolgáltatókat is. Az új törvény megsértése esetén jelentős nagyságú pénzbüntetés szabható ki.

A magyar médiahatóság elnöksége kizárólag a jobboldali nemzeti kormánypártnak, a Fidesz-nek a képviselőiből áll. A NMHH elnökét, Szalai Annamáriát személyesen Orbán Viktor nevezte ki kilenc évre. A megváltoztatott Alkotmány szerint a NMHH elnöke parlamenti ellenőrzés nélkül adhat ki rendeleteket és utasításokat.
Kurier, 07. 01.11
Fordította: dr. Gonda László