445 év a tenger mélyén
Kevesen gondolják, ám a Balti-tenger valóságos archeológiai aranybánya. A 300 éve odaveszett Vasa csatahajóra az 1950-es években akadtak, ma Stockholm híres látnivalója. A tavasszal több láda százötven éves francia pezsgőt hoztak föl egy magáncsoport tagjai. Nemrég pedig, minden idők legszenzációsabb svéd tengeri leletére derült a búvárlámpa fénye, 75 méter mélyen: a Mars, a királyi flotta egykor büszke és rettegett zászlóshajója, az 1500-as évek közepén süllyedt el.
Egy öttagú, tengeri régészettel foglalkozó svéd búvárcsapat augusztus elején megtalálta azt, amit már húsz év óta keresett. A roncs mérete, évjelölése és helyzete is arra mutat, hogy nem más, mint a svéd királyi flotta egykori vezérhajója, az 1564-ben, Öland északi csúcsánál elsüllyedt Mars – másként: Csodahajó, vagy akkori gúnynevén: Dánok réme – pihen a tengerfenék homokjában.
Az 1562-ben Stockholmban épített hajó, tölgyfából ácsolt-faragott, 80 méter hosszú testének és mesterien kialakított kötélzetének, vitorláinak köszönhetően, kora haditengerészeti csodájának számított. A felszereltségét tekintve, a kor high-tech szintjének csúcsterméke, s a Balti-tenger akkori legnagyobb csatahajója volt. Jól szemlélteti ezt az is, hogy 107 ágyú és 800 fős legénység szolgált rajta. Ám mindössze két évet élt.
1564 májusában, Jacob Bagge admirálissal s majd' ezer katonával a fedélzetén, 37 kisebb-nagyobb csatahajó kíséretében, a Mars a keleti partok mentén érte el Öland északi csúcsát. A svéd flotta java aztán ott ütközött meg a Svéd Királyságra törő Dán Királyság hajóival. Kétnapos küzdelem után, az egyik manővere balszerencsésre sikerült. S a Marsot védő két kisebb hajó pillanatnyi eltávolodását kihasználó dán lövegek rövid időn belül megpecsételték a svéd flotta vezérhajójának sorsát. Azonban, nem tudni pontosan, hogy a dán ágyúzás lobbantotta-e lángra, vagy az ellenséges kézre kerülés szégyenét elkerülendő, maga a legénység robbantotta-e föl... A Mars, katonáinak nagy részével hullámsírba szállt. 75 méter mélyen 445 évet várta, hogy rátaláljanak. Azaz várták a svédek, hogy valaki egyszer felfedezze a pazar Csodahajó maradványait.
A most megtalált Marsról már biztosan lehet tudni, hogy ágyúi magán viselik az ősi svéd Vasa királyi dinasztia címerét, s akárcsak fiatalabb 'testvére' – az 1628-ban, Stockholmból első útjára kifutva, egy heves nyugati szélroham által szerencsétlenül járt, majd az ötvenes évek végén megtalált, 1961-ben kiemelt és renovált, ma Stockholm egyik legvonzóbb látványosságának számító (s itt a képen látható) Vasaskepp izgalmas kutatási objektumnak ígérkezik a régészek és a hadtörténészek számára, még azelőtt, hogy a felszínre hozva, megszállnák a kutatók, restaurátorok, hajórajongók, filmesek, újságírók és a turisták.
Foto: Richard és Ingmar Lundgren, Ocean Recycling, Scanpix
Forrás:
Kapcsolódó külső link: a stockholmi Vasa csatahajó múzeum– a hajóroncstól a világszenzációig.
Még sok más érdekes olvasnivaló a SVÉDASZTALkínálatában.
