100 éve pihen a hullámsírban

Az Osztrák-Magyar-Monarchia flottájának büszkesége volt a Szent István csatahajó, amelyet 1912-ben kezdtek építeni Fiumében, a Ganz Danubius hajógyárban. 1914-ben bocsátották vízre, majd mintegy hároméves szolgálat után a korabeli hadászat élvonalába tartozó hajó története tragikus véget ért az Adriai-tengeren.

2014. október 6., 10:25

A Szent István csatahajó építésekor számtalan újítást használtak a mérnökök, akiknek az volt a célja, hogy egy hatalmas tűzerejű hajó erősítse a monarchia flottáját. A Szent István lassan száz éve pihen a hullámsírban – írja a

hirado.hu.

A Szent István csatahajó súlya 22 ezer tonna, a hossza 152 méter, szélessége pedig közel 30 méter volt, de nem a méretei, hanem a fegyverzete tette különlegessé. A maga korában a világ legkorszerűbb csatahajói közé tartozott, mondta Töll László hadtörténész a Kossuth Rádió Közelről című műsorában. Az óriási méretű hadihajót gőzturbina hajtotta meg, a fő fegyverzetét pedig nem többfajta, különböző kaliberű ágyúkból állították össze, hanem tíz darab nagy űrméretű, 305 milliméteres löveget építettek forgótornyokba. A csatahajó ágyúi egyenként 450 kilogrammos lövedékeiket tudták 18 ezer méterre elrepíteni.

A Szent István akár 20 csomós, azaz 40 kilométer/órás sebességre is képes volt. A csatahajón 1056 fős legénység szolgált, és 38 tiszt irányította őket.

A hajó bár 1915 novemberétől szolgálatban állt, a háborúban gyakorlatilag nem vett részt, állandó lő- és navigációs gyakorlatokkal telt az idő, szinte békebeli állapotok uralkodtak rajta. Összesen 937 napos szolgálata alatt mindössze 54 napot volt távol a polai kikötőtől. 1918-ban a hajó története mégis tragikus véget ért, a monstrum egy váratlan támadásban június 10-én találatot kapott és elsüllyedt. A hajó elvesztése nem csak rendkívül nagy anyagi, de erkölcsi veszteséget is jelentett.

Az elmúlt években magyar búvárok is felkeresték a 66 méter mélyen fekvő roncsot, az egyik merülésükről dokumentumfilm is készült, de rendszeresen látogatnak csoportok arra a helyre, ahol a hajó elsüllyedt, hogy megkoszorúzzák a tengert.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.