Wall Street Journal: Orbán a nemzetközi hitelezők kegyét keresi

Az utóbbi két hétben sokkal kedvezőbbé vált a miniszterelnök retorikája a készülő megállapodás ügyében, miután az eurozóna válságának súlyosbodása megviselte a magyar államkötvényeket. A befektetők ugyanis most már túlságosan kockázatosnak tartják ezeket a papírokat és elkezdtek megszabadulni tőlük. A Renaissance Capital elemző cég szakértője úgy ítéli meg, hogy Magyarországnak nem maradt más választása, minthogy aláírja az egyezményt. Az idézett szakember úgy gondolja, hogy a nyári szünet miatt alighanem csak az év végén, vagy a jövő év elején születhet meg a szerződés - írta a Wall Street Journal.

A lap szerint Orbán Viktor a nemzetközi hitelezőknek akart kedvében járni, illetve az IMF-tárgyalások megkezdését igyekszik felgyorsítani. Két napja Bécsben kilátásba helyezte, hogy már a jövő év elején, vagyis a tervezettnél egy évvel korábban véglegesen megszüntetik a bankok különadóját. Miután a kormány a minap közölte, hogy tranzakciós adót vezet be, a bankok - amelyeket amúgy is erősen sújtott a válságra hivatkozva két éve elrendelt teher- a korábbi extraadó mielőbbi teljes kivezetését sürgették. A Raiffeisen elemzői ugyanakkor úgy látják, hogy a mostani gesztus az IMF-nek is szólt, mivel annak kívánságlistáján előkelő helyen szerepel, hogy a magyar vezetés működjön együtt a pénzintézetekkel.

Már szeptemberben, vagy októberben

Mind a forint, mind a magyar papírok jegyzése erősödött a hírre, miszerint Varga Mihály azt mondta, hogy akár már a jövő hónapban megkezdődhet az érdemi párbeszéd az IMF-fel, illetve hogy a tranzakciós adóból az eredetileg vártnál jóval nagyobb bevétel származhat - írta a Bloomberg.

A forint árfolyama csaknem 1 %-ot emelkedett az euróhoz képest, a kulcsfontosságúnak tekintett kötvények hozama 8,48 %-ra ment le, ami 5 bázispontos csökkenést jelent. A CDS-felár pedig az utóbbi egy hónap legalacsonyabb szintjére húzódott vissza. A BNP Paribas térséggel foglalkozó stratégája azt várja, hogy a jegybank törvény módosítása megfelel az EKB kívánalmainak, ily módon már szeptemberben, vagy októberben megköthetik a szerződést. Vagyis még azelőtt, hogy az utolsó negyedévben igazán húsba vágóvá válna az adósságok visszafizetése. Viszont előreláthatólag csökken a kockázati felár, ami most 565 körül van. A KBC Securities egyik szakértője ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a bankadó megszüntetése kedvező hír, ami pozitívan hat az értékpapír piacra. Ám a hangulat megfordulhat, mivel elég nagy a bizonytalanság akörül, hogy mennyi pénz folyhat be a költségvetésbe a tranzakciós adóból – fűzte hozzá.

A kormány optimista

Varga Mihály azt jósolta, hogy a 2. félévben 0,5 %-kal nő a magyar gazdaság, ám még a kormány által jelzett 0,1 % is túl optimistának látszik - írta a Financial Times.

Az első félévben ugyanis 0,7 %-ot esett vissza a magyar teljesítmény az előző év azonos időszakához képest, a múlt év utolsó három hónapjához viszonyítva pedig 1,2 %-kal lett kisebb. Így csak kevés elemző hiszi, hogy Magyarország az év vége előtt képes túljutni a recesszión. Peter Attard Montalto pl. a Nomurától 1,1-os visszaeséssel számol, amiből jövőre 0,3, két év múlva pedig 1,5 %-os növekedés lehet. A bajok nagy része az euroövezet válságából ered, amely keményen érintette a magyar kivitelt. Persze az Orbán-kormány is megtette a magáét egy sor megkérdőjelezhető intézkedésekkel, ezen belül is főleg az MNB-törvénnyel, amelynek módosítása mindezidáig nem felel meg teljesen az IMF és az EU követelményeinek. Varga Mihály közben azt jósolja, hogy hamarosan leülnek tárgyalni a Valutaalap megbízottaival. Ehhez persze az kellene, hogy az Országgyűlés már a nyári szünet előtt elfogadja a módosításokat, illetve egy egészen új jogszabályt a jegybankról. Ez lehetséges, de mérget azért ne vegyenek rá... - írta a Financial Times.

Magyarország eltávolodik a közös demokratikus normáktól

A londoni gazdasági lap elemzése az Európai Unióval folytatódik. A szerző azon gondolkodik: mi lesz Magyarország szerepe a kétsebességes Európában. Még ha a németek és a franciák meg is mentik az EU egy részét, a szervezet egy központi mag felé látszik gravitálni - vetíti előre az FT. A kontinens az egyre nagyobb adósság- és bankválság miatt kettészakadhat. Annak közvetlen hatására az unió leértékelődik mint a kompetens gazdaságirányítás modellje, illetve mint a felvilágosodott regionális integráció mintaképe. A szétesés meggátolná azoknak a politikusoknak az igyekezetét, akik azt ígérték, hogy a tömb olyan koherens politikai egység lesz, amely erősíti gazdasági és diplomáciai befolyását az USÁ-val, Kínával, Indiával és Oroszországgal szemben.

A nehéz helyzetbe került választók egyre inkább populista szirénhangokra hallgatnak, törzsökös politikusok átveszik újsütetű riválisaik nyelvezetét, hogy megőrizzék befolyásukat. Ha a görögök kiválnak, akkor az integrációt már nem lehet úgy beállítani, mint az egész földrészre kiterjedő visszafordíthatatlan tervet. Azután az sem egyértelmű, hogy nyugaton mennyire gondolták komolyan, hogy az összefogás kiterjed valamennyi volt szocialista államra.

Siránkoznak azon, hogy Magyarország eltávolodik a közös demokratikus normáktól, de közben felhatalmazást szereztek, hogy Schengenen belül visszaállítsák a határellenőrzéseket, ami pedig a szervezet egyik talpköve. De a magnak is meg kellene küzdenie a jelenlegi, súlyos gondokkal, ami kemény feladat. Az IMF vezérigazgató-helyettese figyelmeztetett a minap arra, hogy a jelentős társadalmi és politikai feszültségek miatt veszélybe kerülhetnek éppen azok a reformok, amelyekkel vissza lehet vinni a jó vágányra a gazdaságokat. És mivel gazdasági rendcsinálás hosszú távú feladat, alighanem fennmaradnak a feszültségek is. Ily módon a bejáratott pártoknak meg kell küzdeniük az ellenőrzésért a radikális kihívókkal. A gazdasági bajokra megoldást jelenthet a több integráció, a költségvetési unió, de az közép távú elképzelés és nehéz út vezet odáig. Az Uniót tovább központosító terv azon bukhat el, hogy Brüsszelnek nagyobb demokratikus legitimitásra lenne szüksége, a tagállamok viszont meg akarják őrizni saját gazdagságukat és szuverenitásukat.

A tagállamok közt is létrejöhetnek törések. Például az új francia miniszterelnök növekedést és szociális védelmet ígért a szavazóknak, elutasítva a német takarékosságot. Ám ha a két ország meg is tud állapodni, csakis olyan politikai szövetségről vagy költségvetési unióról lehet szó, amelynek korlátozott a hatóköre. És nem mind a 27 állam akar a tagja lenni. Vagyis ha kitart a szerencséje, akkor Európa szabad lesz a jövőben, de nem egységes.