VOSZ: Járulékcsökkentés nélkül nem lesz béremelés
„Ha a magyar gazdaság számai és állapota a következő három évben stabilan növekedési irányba mutatna, ha azt lehetne látni, hogy a vállalkozás fellendülnek, ha azt lehetne látni, hogy a munkaerőpiac nem olyan torz, amilyen, akkor optimistább lennék” – fogalmazott a VOSZ főtitkára a Klubrádió Esti gyors című műsorában csütörtökön.
Dávid Ferenc a döntéshozóknak azt javasolta, először rajzolják meg azt a pályát, ami a vállalkozók és munkaadók számára hihető. Csak ezután lehetne ötletelni azon, hogy a kormány milyen intézkedésekkel tudna hozzájárulni ahhoz, hogy a munkaadók a jelenlegi „gyalázatos” bérhelyzetet megváltoztassák.
Mint mondta az, hogy jelenleg több oldalról is nyomás van arra, hogy emelkedjenek a bérek, önmagában nem elég. A fő kérdés, hogy van-e a béremelésre forrás, van-e termelékenység és van-e hatékonyság. „Ön hiába mondja, hogy adjak önnek száz forintot, ha nekem csak ötven forintom van. Bármekkora nyomást gyakorol rám, akkor sem tudom odaadni” – fogalmazott.
Dávid Ferenc kiemelte, pénteken 14 órától kezdődik a kormány és a versenyszféra állandó konzultációs fórumának formális ülése, de még nem látott olyan törvényjavaslatot, ami leírta volna, hogy milyen járulékcsökkentésben gondolkodik a kormány. Szerinte ha döntéshozók azt akarja, hogy valódi bérnövekedés induljon be, akkor azt járulékcsökkentéssel kell elkezdeni. Ha ez a járulékcsökkentés a vállalkozók számára nem lesz érezhető, az nem fogja arra ösztönözni őket, hogy a munkabéreket jelentősen emeljék.
A VOSZ álláspontja szerint egy hároméves járulékcsökkentési program esetén az első évben – 2017. január 1-jétől – 5 százalékos élőmunkateher-csökkenés lenne szükséges. A rákövetkező években pedig további 2-2,5 százalékkal kellene csökkenteni a járulékot. Ez azt jelenti, hogy három év alatt 10 százalékkal, a jelenlegi 27-ről 17 százalékra csökkenne a társadalombiztosítási járulék.
Dávid Ferenc elmondta, a kormánynak először a pályát kellene felrajzolnia, ami megmutatja, hogy a gazdaság mennyit bír el. Ha a kormány közli, hogy ellátási problémák veszélye nélkül az államháztartás mennyi járulékról tud lemondani, akkor ezután lehet konkrét bérnövekedési lehetőségekről tárgyalni. A 0-1 százalék körüli infláció mellett könnyen lehetne reális bérnövekedést elérni – tette hozzá.
