Visszatért Magyarországra a kényszermunka
Átfogó vizsgálatot indított közfoglalkoztatás kapcsán Szabó Máté ombudsman. A parlamenti biztoshoz ugyanis számos olyan panasz érkezett, hogy a helyi hatalom visszaél a közfoglalkoztatottak kiszolgáltatott helyzetével.
Nem múlhat pusztán az önkormányzatok jóindulatán a közfoglalkoztatottak alapjogainak tiszteletben tartása – azt a jogszabályoknak kell szavatolnia, a hatóságoknak pedig ellenőriznie - írta az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Szabó Máté ombudsman átfogó vizsgálatot indított és munkatársai helyszíni szemléken és a közfoglalkoztatottak panaszai nyomán rajzolják meg a helyzetképet - derül ki a szövegből.
A közlemény szerint az elmúlt hónapokban számos állampolgár panaszolta a közfoglalkoztatásba való bekerülés, vagy az abból való kikerülés, a bérezés, a munkakörülmények részleteit. Miután a közfoglalkoztatás rendszerében résztvevők jellemzően igen nehéz, kiszolgáltatott helyzetben vannak, Szabó Máté ombudsman szerint ezért is, és a gyakran változó szabályozás, a jogalkalmazói gyakorlat szempontjából is lényeges, miként jut érvényre az emberi méltósághoz való jog, az egyenlő bánásmód követelménye, valamint a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jog.
Az ombudsman által indított általános vizsgálat középpontjában az önkormányzatok által szervezett közfoglalkoztatás áll, mert ezt érte a legtöbb panasz - derül ki a szövegből. Az alapvető jogok biztosa a Munka Méltósága Projekt keretében folyó vizsgálatsorozat kapcsán megfogalmazta: a közfoglalkoztatás az állami foglalkoztatáspolitika egyik eszköze, ami nem lehet öncél, segítenie kell az elsődleges munkaerőpiacra történő belépést, vagy a visszajutást. Ezért fontos annak vizsgálata, hogy megvannak-e az egyre több embert alkalmazó közfoglalkoztatási rendszer jogszerű működéséhez elengedhetetlen garanciális elemek, illetve megfelelően biztosítják-e a vitathatatlanul kiszolgáltatottabb helyzetben lévő munkavállalók alapjogainak tiszteletben tartását - írja a közlemény. Egyúttal azt is hangsúlyozza, hogy mindezek nem múlhatnak pusztán az önkormányzat jóindulatán, hanem maguknak a jogszabályoknak kell szavatolniuk, és a hatóságoknak ellenőrizniük.
A vizsgálat során a biztos munkatársai megkeresik a kormányhivatalokat és munkaügyi központokat, emellett bejelentett, illetve be nem jelentett vizsgálatra elmennek a panaszokkal érintett féltucatnyi, különböző méretű és helyzetű településre, tájékoztatást kérnek a polgármestertől és a jegyzőtől. Ezek során személyesen térképezhetik fel a közmunka-munkavégzés körülményeit, a panaszaikról személyesen kérdezhetik a közmunkásokat.
Az átfogó vizsgálat első tapasztalatairól és a nyári helyszíni szemlék eredményeiről a biztos tervek szerint 2012 szeptemberében, szakmai konferencián számol be, várhatóan ez év novemberében pedig kiadja a vizsgálat jelentését is.
Aknákat helyez el a kormányzat
A jövő évi költségvetés egyik neuralgikus pontja az önkormányzati rendszer és a szociális ellátások kérdése. A Policy Agenda heti elemzése szerint a kormány - miközben alapvetően újratervezi az egész önkormányzati rendszer finanszírozását - politikai aknákat helyez el az önkormányzatoknál.
A köznyelvben szociális segélyezésnek nevezett rendszer alapvetően az állam által az önkormányzatoknak átadott és általuk szétosztott mechanizmuson alapul. A szociális segélyezés eddig azzal a megkötéssel működött, hogy jogszabályokkal meghatározták, hogy mire költhetik a pénzt a települések. Ennek az volt a célja, hogy nagyjából egyenlő feltételek érvényesüljenek az ország különböző településein akkor, amikor valaki segélyért folyamodik.
Az önkormányzati rendszer átalakításával a kormány most lehetőséget lát arra, hogy újratervezze a szociális ellátások rendszerét is. Ennek az ideológiai alapja az, hogy inkább természetbeni ellátásokat adjanak a települések, és ne pénzben fizessék ki a segélyt.
A költségvetési tervezet szerint a szociális kiadások összegét jövőre 156 milliárd forintban állapítják meg. A csökkenés két okból adódik. Egyrészt egy 19 milliárd forintos részt átvisznek a jövőre létesülő járásokhoz, mivel néhány juttatást onnan lehet igényelni majd. Ezen kívül 15 milliárd forinttal többet adnak a természetben nyújtott szociális ellátásokhoz. A pénzbeli ellátásokból történt kivonást azzal próbálják megoldani, hogy csökkentik a településre jutó összeget, azaz egy lakosra 1-25 ezer forint közötti összeg jut majd (a korábbi 2-29 ezer forinthoz képest).
Kevesebb jut közmunkára – fokozódik a feszültség a településeken -
itt a teljes elemzés.
